A tények azt mutatják, hogy korábban sosem volt olyan jó és hatékony Magyarország és Kína együttműködése, mint jelenleg – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Budapesten. A tárcavezető Vang Ji kínai külügyminiszterrel tárgyalt, majd az azt követő sajtótájékoztatón kiemelte: a szuverén magyar külpolitikának továbbra is kiemelt célja, hogy Kína európai gazdasági terjeszkedésének kiindulópontja és regionális központja legyen Magyarország.
Szijjártó Péter hangoztatta: rendkívül fontos Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködése, ennek Magyarország továbbra is a zászlóshajója kíván maradni. Ebből a szempontból különösen lényeges a Budapest–Belgrád vasútvonal, amelynek felújítása menetrend szerint halad, a kínai, a szerb és a magyar kormány pedig hamarosan Budapesten egyeztet a második félévi tervekről – közölte. Hozzátette: a magyar és a szerb megvalósíthatósági tanulmány elkészült, a kínai kormány ezeket már véleményezte, és június 30-áig kell ezek alapján egységes megvalósíthatósági tanulmányt készíteni.
A külügyminiszter kifejtette: a magyar–kínai gazdasági együttműködés sikerét bizonyítja, hogy tavaly rekordot döntött a Kínába irányuló magyar export, amely 8 százalékos növekedéssel elérte a 2,2 milliárd dolláros értéket. A magyar exportot az élelmiszeripar húzza, ezen ágazatban a Kínába irányuló export az idei év első három hónapjában a hétszeresére nőtt a tavalyi időszakhoz képest, és jelenleg is tárgyalnak a kínai hatóságokkal több élelmiszer-ipari termék exportengedélyéről.
Arra is kitért, hogy a Magyarországon jelenlévő kínai beruházások összértéke meghaladta a 3,5 milliárd dollárt, és több kínai nagyvállalat regionális központja van az országban.
Szijjártó Péter közölte: a kétoldalú együttműködés fejlesztésének új lendületet ad a Budapest és Peking közötti közvetlen légi járat, amelyet május 1-jei indulása óta már több mint négyezer utas vett igénybe. Tavaly Kínából több mint 90 ezer turista érkezett Magyarországra, és az év első három hónapjában 16 százalékkal nőtt a turisták száma – mondta.
A két miniszter a sajtótájékoztató előtt egyetértési nyilatkozatot írt alá arról, hogy kormányaik mindent megtesznek a Selyemút gazdasági övezet és a 21. századi tengeri Selyemút létrehozásáért. (A projektum egyrészt Eurázsián, másrészt az óceánon átívelve kötné össze az egykori szárazföldi és tengeri Selyemút által érintett ázsiai, európai és afrikai államokat. A beruházásokat a Kína által létrehozott Selyemút Alap finanszírozná, amelyben Peking már mintegy 40 milliárd dollárt átutalt.)
Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter kijelentette: a magyar kormány értékelése szerint ez a világkereskedelem egyik legjelentősebb koncepciója, és a kétoldalú együttműködés jelentőségét és minőségét mutatja, hogy Kína elsőként Magyarországgal kötött megállapodást e projektum megvalósítására.
Vang Ji hangsúlyozta: a két ország erőfeszítéseinek nyomán Magyarország és Kína viszonya most van eddigi története legjobb korszakában. Méltatta a magyar kormány keleti nyitás politikáját, egyúttal jelezte, hogy országa jobban nyit a Nyugat felé, és a kétoldalú szilárd bizalomnak köszönhetően Magyarország hídszerepet tölthet be a Kína és az EU közötti kapcsolatépítésben.
Az aláírt megállapodást illetően kifejtette, hogy példaként szolgálhat más európai országoknak is, és Kína arra biztatja az országokat, hogy csatlakozzanak a Selyemút koncepcióhoz, mert ez helyes és ésszerű döntés.
Vang Ji megjegyezte: találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és a vele folytatott eszmecsere megerősítette a két ország közötti kölcsönös bizalmat.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője korábban azt közölte, hogy a találkozón Orbán Viktor a folyamatosan bővülő magyar–kínai politikai és gazdasági együttműködést méltatta. A tanácskozáson a felek megállapodtak abban, hogy folytatják Kína és Magyarország kapcsolatainak fejlesztését, és ennek érdekében hosszú távra szóló, konkrét egyezmények megkötése várható.
