A költségvetés határon túli támogatásokra fordítható forrásai Magyarország gazdasági stabilitásának és a javuló mutatóknak köszönhetően a következő években is rendelkezésre állnak – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a helyi önkormányzat és a Kecskeméti Főiskola Kárpát-haza jövője címmel rendezett pénteki konferenciáján, Kecskeméten.
Kovács Árpád kiemelte: a magyar költségvetésből e célra fordítható összegek nagysága – mely a GDP néhány százalékát teszi ki – alapvetően az ország gazdasági teljesítményétől függ. A támogatások jelenlegi, évente összesen mintegy 40-45 milliárdos mértékét az ország gazdasági stabilitása a következő évekre is fenntarthatóvá teszi – fogalmazott. Az Európai Unió egyik legígéretesebb területének nevezte Magyarországot, illetve a régiót. Jelezte, hogy a növekedési kilátások szempontjából az ország illeszkedik az uniós trendekbe: a magyar növekedés idén is magasan maradhat és az európai fejlődés egyik motorja lehet, ehhez a beáramló uniós források is jelentős mértékben hozzájárulnak – mondta.
Hidvéghi Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a konferencián arról beszélt: az elmúlt években közjogi téren elért látványos eredmények után Magyarország, ezen belül is a hazai kis- és közepes vállalkozások gazdasági erejének növelése, a gazdasági önsegítés a legfontosabb feladat. Ezt saját eszközeivel az MNB továbbra is kiemelten támogatja – tette hozzá.
Rámutatott: fontos a Kárpát-medence 25 milliós lakosságában meglévő potenciál kiaknázása, a magyar közösségek helybeni megerősítése. Ehhez elengedhetetlen a növekedés esélyeit javító belső piacra termelés preferálása, az összehangolt infrastruktúra-fejlesztés, a magyar kis- és középvállalatok Kárpát-medencei terjeszkedésének, piacra jutásának segítése, valamint az egységes gazdasági tér kialakítása. Emellett gazdasági és nemzetstratégiai cél a magyar multik helyzetbe hozása is – hangsúlyozta.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke beszédében kijelentette: csak egy erős Magyarország tud jó hátországot biztosítani, jó anyaország lenni. Megjegyezte: a Kárpát-haza több, mint Magyarország, hiszen a Kárpát-medence legnagyobb nemzeti közösségét a 12-14 milliós magyarság alkotja, mely egyszerre lehetőség és felelősség.
Úgy vélte: „a Kárpát-medencén túl nincs magyar jövő”, ezért szórvány és diaszpóra ösztöndíjprogram elindítását, a felsőoktatási háló kiterjesztését, a szociális és társadalombiztosítás, valamint a közös kockázatviselés kiterjesztését, továbbá a nemzetegyesítés további jogi akadálymentesítését szorgalmazta.
Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke a konferencia agrár-vidékfejlesztési témakörének felszólalójaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a termőföld az egyetlen olyan termelőeszköz, mely megóvva növeli értékét. Megjegyezte: a régi uniós tagállamok legnagyobb versenyelőnye a szervezettség. E téren a Kárpát-medence egészében fontos a felzárkózás – húzta alá. Az ágazat közös érdeke, hogy minden magyar ember számára elérhető legyen a 700 fős tanácsadói hálózattal és 8 milliárdos költségvetéssel működő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tudásbázisa – mondta. Kitért arra is, hogy a NAK hamarosan megnyitja brüsszeli irodáját, ahol a határon túli magyar gazdák érdekeit is képviselni fogja.
