Várhatóan húszmilliárd forintba kerülne első évben a magyar szerepvállalás az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben – erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén, hozzátéve, hogy tárgyalnak az Egyesült Államokkal felszerelések biztosításáról, amely mintegy hétmilliárd forintot tesz ki.
A tárcavezető elmondta, a felkérés az Egyesült Államoktól érkezett, és arra vonatkozik, hogy száz magyar katona biztosítási feladatokat lásson el az észak-iraki, Erbil mellett lévő szövetséges kiképzőpontnál, és ötven Magyarországon legyen tartalékban. A kinti magyar katonáknak feladata lenne az is, hogy biztosítsák a „kiképzők mozgását” – jegyezte meg.
Szijjártó Péter kijelentette: a honvéd vezérkar nyilatkozata szerint a Magyar Honvédség készen áll, és képes a feladat végrehajtására. Szavai szerint az első évben húszmilliárd forintba kerülne a magyar szerepvállalás. Mint magyarázta, azért ilyen magas ez az összeg, mert felszereléseket kell vásárolni. Ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államokkal már tárgyalnak felszerelések biztosításáról, ezeknek becsült értéke hétmilliárd forint lehet, így tízmilliárd forint körül alakulna a felszerelések nélküli költség.
Szólt arról, hogy a kormány álláspontja szerint a terrorszervezet az egész nyugati közösség ellen indított támadást. Magyarország ennek az értékközösségnek a tagja, és ebből kötelezettségek is következnek. A konfliktusnak már a részesei vagyunk, kötelességünk részt venni ennek a brutális támadásnak a visszaverésében – mondta.
Szijjártó Péter a testület tagjait tájékoztatta arról, hogy az Iszlám Állam ellen nem ENSZ- és nem is NATO-felhatalmazás alapján jár el a „nemzetközi koalíció”. A jogalapot két 2014-es ENSZ BT-határozat jelentheti, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemről szólnak.
Ha Magyarország is úgy dönt, hogy katonai kontingenssel csatlakozik az iszlám állam elleni koalíció erőfeszítéseihez, akkor egy kétoldalú megállapodást kell kötni Irakkal.
Közölte, a parlamentnek benyújtandó előterjesztésben az iraki tartózkodást 2017. december 31-éig fogják javasolni.
Szijjártó Péter elmondta, a honvéd vezérkar képviselői március 30-áig terepszemlére utaznának, utána április közepén vagy végén megszülethet a parlamenti döntés, és május végére megérkezhetnek Irakba a magyar katonák. A katonák biztonságáról szólva azt mondta, hogy Irak bármely más területéhez képest a legbiztonságosabb, ahova a magyar katonák mennek.
Szijjártó Péter a bizottsági ülés után újságírók előtt hangsúlyozta: bizakodó és reméli, meglesz a magyar katonai részvételhez szükséges kétharmados többség.
