Államtitoknak minősül, hogy Magyarországon kiket hallgathattak le az Egyesült Államok titkos adatgyűjtése során. Kocsis Máté, az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottságának fideszes elnöke a testület csütörtöki ülése után kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bizottsági ülésen elhangzottak a titoktartás körébe tartoznak, ezért a kérdésekre nem áll módjában konkrét válaszokat adni.
Kocsis Máté és Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke azt sem mondta el, hogy hány ember érintett a lehallgatásban. Gulyás Gergely megjegyezte továbbá: ahogy a külügyminiszter közölte korábban: egy amerikai államtitkár magyarországi látogatása során elnézést kért a történtekért. „Nyilván volt miért elnézést kérni” – fűzte hozzá a fideszes alelnök.
Gulyás Gergely kitért arra is: a bizottsági ülésen egyetértés volt abban, hogy az Európai Unió nem alkalmas keret ezeknek a vitáknak a rendezésére. Így a szövetségesi kapcsolatok alapján az Egyesült Államokkal kétoldalú tárgyalásokon kell ezt rendezni. Azt szeretnék, ha jó amerikai–magyar viszony lenne – mondta a fideszes képviselő, de mint hozzátette – ehhez az kell, hogy az emberi jogok egyetemességét az Egyesült Államok tiszteletben tartsa.
Az ülésen Lázár János, Pintér Sándor belügy- és Martonyi János külügyminiszter a külpolitikai aspektusból fakadó nehézségeket értékelték, továbbá tájékoztatták a képviselőket arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a hírszerzés milyen tevékenységet folytat ezzel kapcsolatban.
A zárt bizottsági ülésen elhangzottakat Pintér Sándor titkosította. A belügyminiszter a sajtónak általánosságban annyit mondott: nagyon alapos és részletes feltárást adtak a bizottságnak. Kérdésre válaszolva elmondta: folyamatos kapcsolatban vannak az amerikai társszervekkel, köztük az FBI és a CIA képviselőivel.
Martonyi János azt mondta: napirenden tartják a lehallgatási ügyet, továbbra is várják a tájékoztatást, hogy mi történt Magyarországon, és figyelemmel kísérik az amerikai folyamatokat. A külügyminiszter kiemelte: reményeik szerint „hosszú munkával”, de helyre tudják állítani azt a bizalmat, amely szövetségesek és barátok között fontos. Ezzel együtt – mint megjegyezte – különleges figyelmet kell szentelni ennek a kérdésnek emberi jogi vonatkozásaira is.
„Nagyon fontos, hogy magyar állampolgárok semmi esetben se legyenek kiszolgáltatva tömeges megfigyelésnek, lehallgatásnak, mert ez az ő személyiségi, emberi jogaikat sérti” – szögezte le a külügyminiszter.
Az amerikai lehallgatási botrány érdemben és jelentősen befolyásolhatja az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát, amíg az ügyet Washington nem tisztázza – mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Országgyűlés e témával foglalkozó vizsgálóbizottságának tegnapi üléséről távozóban újságíróknak.
Lázár János szerint nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok hírszerző szolgálata rendelkezik Magyarországra vonatkozó információkkal. Bárki is nyeri meg a parlamenti választást áprilisban, jelentősen fokozni kell a belső biztonságot, elsősorban az elektronikus információk védelmét – mondta.
Az államtitkár kiemelte, hogy a Magyarországra érkező amerikai nagykövetnek is meg kell jelennie a bizottság előtt.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogtatott ki adatokat. A WikiLeaks tavaly ősszel az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.
Az Országgyűlés december 10-én egyhangúlag döntött a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról, amely múlt kedden tartotta első ülését.
