Sikeres volt a magyar külpolitika az elmúlt évben, mert minden fontosabb területen előrelépést ért el a diplomácia, és a Magyarországgal szembeni támadásokat döntő részben sikerült elhárítani – mondta Martonyi János külügyminiszter az MTI-nek adott interjújában. A tárcavezető kiemelte: az év legnagyobb sikerét a Közép-Európa-politikában, a szélesebb értelemben vett szomszédságpolitikában érték el, eredményesen erősítették tovább Közép-Európát. Magyarország idén tölti be a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) elnöki posztját, valamint júliustól egy éven át a visegrádi csoport élén is áll, vagyis közép-európai év van a magyar diplomáciában.
Meglátása szerint a magyar V4-elnökség első féléve alatt is erősebb, ismertebb lett az együttműködés, és ez a tendencia remélhetőleg jövőre is folytatódik. A visegrádi csoport iránt egyre komolyabb érdeklődés mutatkozik Európában és a világban. Martonyi hangsúlyozta, hogy Közép-Európának megfelelő a gazdasági háttere, mivel Európa legdinamikusabban fejlődő térsége. A visegrádi országoknak pedig kifejezetten fontos az együttműködésük erősítése, így erőteljesebben érvényesíthetik érdekeiket. Közép-Európa külgazdasági szempontból is fontos Magyarországnak – jegyezte meg –, mivel a kivitel 30 százaléka a KEK országaiba irányul.
A külügyminiszter kijelentette: a szomszédos országokkal vannak viták, és ezeket „nem söpörjük a szőnyeg alá”. Úgy fogalmazott, hogy a szomszédos országokkal kialakított viszony „változó, nagyban függ például attól, hogy az adott országban milyen kormány van”.
Azt mondta, 2013-ban a legkedvezőbben Szerbiával alakultak a kapcsolatok, főként nemzetpolitikai szempontból, és Szlovákia esetében is sok eredményt értek el a gazdasági együttműködésben vagy a határátkelők megnyitásával. Azonban az állampolgárság szabályozásával kapcsolatban nem sikerült előrelépni. Nyitott kérdés még a magyar iskolák számát csökkentő új szlovák közoktatási törvény ügye, másként látják a kollektív jogokat a két országban, és a Beneš-dekrétumok helyzetére is keresik még a megoldást.
Martonyi kiemelte: a magyar nemzetpolitikai célok akkor valósíthatók meg, ha a lehető legjobb együttműködést alakítja ki Magyarország a szomszédaival, és ezt segíti a közép-európaiság gondolata.
Az Európai Unióról szólva elmondta: kedvező fordulat volt az idén a következő többéves költségvetés elfogadása. Magyarország nettó pozíciója, vagyis a befizetések és a támogatások egyenlege alapján a második helyen áll a tagállamok között, összesen 25 milliárd, vagyis fejenként 2500 euró jut az országnak. A tárgyalásokon sikerült az Európai Bizottság eredeti javaslatánál jobb eredményt elérni. Hozzáfűzte: „a pénz meglesz, most már csak el kell költeni a lehető leggyorsabban és a legjobban”.
A sikerek között említette, hogy Magyarország kilépett a túlzottdeficit-eljárásból. Most már a bizottság is látja, hogy az ország komoly haladást ért el az egyensúly helyreállításában és a növekedésben – vélekedett. Ugyancsak üdvözölte, hogy a bővítési fáradtság ellenére folytatódik az EU bővítése, hiszen ez a magyar diplomácia célja is. Nagy siker Horvátország uniós csatlakozása, és az, hogy Szerbia januárban megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Magyarország érdeke az EU bővítése nyugat-balkáni országokkal.
Martonyi szavai szerint Magyarország nem euroszkeptikus, hanem eurorealista, vagyis úgy látja, hogy míg bizonyos területeken mélyíteni kell a tagállamok együttműködését, máshol erre nincs szükség. Nem jó, ha egy európai intézmény az alapszerződéseket figyelmen kívül hagyva próbálja növelni a hatáskörét a tagállamokkal vagy más intézményekkel szemben. Megjegyezte: ez nem segíti az integrációt, és ellenérzést kelt mind a tagállamokban, mind a polgárokban.
Arra is kitért, hogy a Magyarországgal szembeni támadásokat sikerült elhárítani, és az év utolsó szakasza lényegesen nyugodtabb volt, mint az első kétharmada. Ennek oka, hogy a kormány és a diplomácia a megfelelő fórumokon jól képviselte a magyar álláspontot, továbbá a támadások „kifulladtak”, mert azok az állítások, amelyekre épültek, hamisnak bizonyultak – vélekedett, hozzátéve; mindig lesznek támadások, különösen a jövő évi kampány idején, de „a siker mindig legitimál”.
A magyar külügyminiszter a keleti nyitással kapcsolatban kifejtette: Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdasága, így érdeke a nyitott világgazdaság, a szabadkereskedelem. Az országnak hatalmas külkereskedelmi többlete van, idén – a világon egyedülálló módon – meghaladja a GDP 7 százalékát. A kormány célja, hogy növelje az Európán kívüli kivitelt. A diplomácia dolga, hogy tovább javítsa a gazdasági együttműködés feltételeit. Emlékeztetett: a külügy javasolta, hogy a korábbi tapasztalatokból kiindulva indítsanak nagyszabású ösztöndíjprogramot, és idén létre is jött a Stipendium Hungaricum.
Megjegyezte: a keleti nyitás sikerét jelzik a magas szintű látogatások is. Budapesten járt a vietnami, az indonéz és a szingapúri államfő, és Orbán Viktor miniszterelnök Japánba és Indiába látogatott.
A jövő évről a tárcavezető azt mondta, hogy a diplomácia kiemelt feladata lesz a választások politikai és jogi legitimációjának védelme. A pártpolitikai harcok nemzetközi szinten folytatódnak, ez nem rendkívüli, erre fel kell készülni. Szerinte nem gond, hogy értékviták vannak a pártcsaládok között, de a tényeket nem lehet meghamisítani, és ha a viták hangneme visszafogottabb lenne, az mindenki előnyére válna. Hangsúlyozta: a magyar diplomácia álláspontja világos, „tiszteletben tartjuk mindenki véleményét, de az igazunkat minden fórumon megvédjük”.
