A feleségem éppen Pesten volt, én meg közben azon gondolkodtam, mikor fog lefialni Mustár – az a macska, amelyik hivatalosan nem a miénk, de gyakorlatilag nálunk él, és amelynek a nevét egy barátom adta –, és vajon minden rendben lesz-e. Az ilyen dolgok persze sosem akkor történnek, amikor az ember számít rájuk.
Mustár viszont kivárta a tökéletes pillanatot.
Pont akkor hozta világra a kicsiket kint, a kis macskaházban, amikor a feleségem hazaért. Mintha csak bevárta volna. A feleségem nem sokat habozott, fogta a három apróságot és behozta őket. Azóta bent vannak. Három kis vörös gombóc érkezett.
Az egyik szinte megszólalásig hasonlít Somára – mintha egy az egyben a másolata lenne. A másik egy igazi Garfield-típus, már olyan „hagyjatok békén” arca van. Ők ketten fiúk. A harmadik egy kicsit világosabb, hókább színű kislány.
Most jön a gyanús rész.
Kopasz Tamás felvétele
Elméletileg ezek nem lehetnek Soma kölykei. Nem, mert ő már rég túl van a családalapításon… Értjük ugye, ivartalanítva van. Pont.
Persze amikor ránézünk arra a kis klónra, azért felmerül a kérdés: biztos minden rendben ment annál a műtétnél? Vagy esetleg valamit… kreatívan oldottak meg?
Mustár kapott egy dobozt a kicsiknek, egy nyugodt kis helyet. Legalábbis mi így gondoltuk. Ő viszont rendszerint úgy dönt, hogy a hálószoba sokkal jobb választás, és behordja oda a cicákat – oda, ahova nem szabad. Mi visszavisszük őket, ő pedig újrapróbálkozik. Láthatóan megvan a saját elképzelése.
A kicsik közben már elkezdtek mászkálni, szépen szopiznak, nőnek, kis dundik.
Van viszont egy mozzanat, amit nem engedünk meg. Mustár néha rátámad Somára, pedig Soma konkrétan csak nézné, legfeljebb megszimatolná a kölyköket. Ilyenkor rá kell szólni Mustárra, mert ha Soma egyszer visszaütne, akkor aztán rendesen szállna a szőr – és azt senki nem szeretné élőben végignézni.
Szóval Mustár tanulja a szabályokat. Lassan.
A cicák gazdát keresnek, június elejétől örökbe adhatók lesznek. Bárki, aki kis vörös energiabombát szeretne berobbantani az életébe, most jelentkezhet!
Mi pedig döntöttünk: Mustár megy az állatorvoshoz. Mert aranyosak ugyan a cicák, de ennyi pont elég.
Nyitókép: A feleségem éppen Pesten volt, én meg közben azon gondolkodtam, mikor fog lefialni Mustár (Fotó: Kopasz Tamás felvétele)
