Az 1944/45. évi délvidéki magyarirtásra emlékezve rendez konferenciát Hódmezővásárhelyen a Keskenyúton Alapítvány és az Emlékpont a szerb–magyar kapcsolatok lehetőségeiről és kérdéseiről december 14-én, szombaton 10 órai kezdettel. A meghívott előadók a Délvidék 1941. évi visszatérésétől napjaink kártérítési és rehabilitálási gyakorlatáig adnak kör- és korképet Szerbiában (korábban Jugoszláviában) élő nemzettársaink keserű, sokszor tragikus sorsáról.
Nyitóelőadásában Szakály Sándor történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese a Délvidék 1941. évi visszatérését mutatja be. Bank Barbara, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója az elfeledett délvidéki egyesületekről tart előadást, Vincze Gábor, az Emlékpont történésze a bukovinai székelyek kálváriájáról beszél. Zétényi Zsolt ügyvéd Képíró Sándor csendőr százados elhíresült ügyének kevéssé ismert részleteit mutatja be a konferencia hallgatóságának, Juhász Imre alkotmánybíró a Beneš-dekrétumok elleni petíció aktuális kérdéseiről tart referátumot.
A szünetet követően a délvidéki magyar tragédia kutatásának vezéralakja és szószólója, Matuska Márton újságíró a magyar állampolgársággal kapcsolatos jogi kérdéseket veti fel. Csorba Béla kutató Politika vagy tudomány? címmel boncolgatja a 44/45-ös események objektív feltárásának „buktatóit”. Juhász György irodalomtörténész a Balkánról mutat be körképet, Bozóki Antal ügyvéd, nemzeti jogvédő a rehabilitálás és a kártérítés gyakorlatát ismerteti. Délvidéki S. Atilla történész a magyarság ellen megfogalmazott és terjesztett hamis vádakról és tényekről beszél. A konferenciát Botlik József kisebbségkutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensének gondolatai zárják.
