Már nyolc uniós tagállam tiltakozik az élelmiszerek kettős minősége ellen, vagyis, hogy a multinacionális cégek gyengébb minőségű árut hoznak a közép-kelet-európai régióba, mint amilyen árut Nyugaton értékesítenek.
Illusztráció (Ótos András felvétele)
Az idén Szlovákiában kipattant, majd Magyarországra is átterjedt élelmiszerbotrány a meghökkenés és a felháborodás fázisából gyorsan átlépett a cselekvés fázisába. Szlovákia és Magyarország közös előterjesztésben kérte az élelmiszerek Európai Unión (EU) belüli kettős minőségének megtárgyalását, valamint az ennek visszaszorításához szükséges jogi eszközök kialakítását az Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának március 6-ai ülésén. A szlovák–magyar előterjesztéséhez számos tagállam csatlakozott, az élelmiszerek azonos minőségének biztosítása mellett állt ki Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, és Görögország is.
Összefogtak a keleti blokk országai – mondta erre Fazekas Sándor, a magyar köztelevízióban nyilatkozó földművelésügyi miniszter.
A magyar agrártárca vezetője az M1 aktuális reggeli műsorában elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi helyzetet, és reményét fejezte ki, hogy a kérdést pénteken az uniós csúcson is megvitatják.
„Csaknem százmillió ember kap gyengébb minőségű élelmiszert, ez elfogadhatatlan, és nekünk az a célunk, hogy nyomást gyakoroljunk az Európai Unió bizottságára, hogy olyan jogi kereteket alkosson, amely megtiltja a kettős minőséget és szankcionálásra is lehetőséget ad” – hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter.
A miniszter szerint korábban is előfordultak hasonló esetek, ezért a magyar kormány – a régióban elsőként – már 2013-ban fölvetette a kérdést, mostanra viszont már nemzetközi összefogás alakult ki a probléma rendezésére. Az Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának legutóbbi ülésén nyolc ország képviselője tiltakozott, az érintett államok lakosságát számítva csaknem 100 millió embert érinthet az élelmiszerek kettős minősége – tette hozzá.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy ezt a problémát annak idején Magyarország elsőként vetette fel, már 2013-ban is napirenden volt, de valahogy mindig elkanyarodott a figyelem erről a fontos ügyről.
„Ne csak az uborka görbületét és a tyúkketrec nagyságát szabályozza az Unió! Elfogadhatatlan, hogy a jobb minőségű termékek a nyugati piacra kerülnek, míg a silányabbak a keleti blokk országaiba” – jegyezte meg korábban a Magyar Időkben Fazekas Sándor üdvözölve azt, hogy a fogyasztóvédelemért felelős európai uniós biztos a régiós álláspont mellé állt. Ugyanakkor a magyar tárcavezető szerint nem megoldás a biztos javaslata, mely elsősorban fogyasztóvédelmi eszközöket tartalmaz, hiszen azokkal csupán egy-egy konkrét termék kapcsán lehet fellépni.
Fazekas Sándor (Fotó: MTI)
Fazekas Sándor szerint Uniós szinten kell rendezni a kettős élelmiszer-minőség problémáját, de ha ez nem megy, tagállami hatáskörben kell választ találni a problémára.
Ebben az esetben a magyar kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket – szögezte le.
A jelen helyzetben átfogó szabályozás kidolgozására van szükség, amely előírja, hogy azonos márkanév alatt forgalmazott termékeknek legyen azonos a minősége, és azt is pontosan meghatározza, miként szankcionálható az a vállalat, amelyik ügyeskedéssel és taktikázással becsapja a vásárlóit – állapította meg a földművelésügyi miniszter.
Utalt arra is, hogy néhány tagállam szerint a probléma jelentéktelen, a magyar kormány álláspontja viszont az, hogy meg kell akadályozni a fogyasztók megtévesztését. Ismertette, hogy a magyar hatóságok jelenleg is mintegy 100 terméket vizsgálnak, ennek eredményét várhatóan még ebben a hónapban közzé tehetik – tette hozzá.
A miniszter szerint a régiós összefogásnak már látszanak az eredményei, az utóbbi időben megritkultak a boltok polcain a kifogásolt áruk, egyes gyártók pedig átcsomagolták vagy átnevezték a termékeiket.
A tárcavezető szerint a kettős élelmiszer-minőség legfőbb tanulsága, hogy magyar termékeket érdemes vásárolni, lehetőség szerint közvetlenül a termelőktől.
