Négy törvény, a beutazási-tartózkodási, a menedékjogi, a szabálysértési és az államhatárról szóló jogszabály módosítását javasolja a kormány az idegenrendészeti őrizet visszaállítása érdekében – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Lázár János (Fotó: MTI)
A kabinet javaslata értelmében tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején kötelező tartózkodási helyet írnak elő azoknak, akik bevándorlás céljából kérelemmel fordulnak a magyar államhoz. Ez a tartózkodási hely az országhatár lesz, ahol 200-300 ember elhelyezésére alkalmas konténereket állítanak fel, ezekben kell megvárniuk a migránsoknak kérelmük jogerős elbírálását, korlátozva ezzel a szabad mozgásukat. Ezeken a helyeken a bírósági eljárás feltételeit is biztosítani fogják telekommunikációs eszközökkel – ismertette a részleteket a tárcavezető, megjegyezve, hogy a szerdai adatok szerint a magyarországi táborokban 586 ember tartózkodik.
Elmondta azt is, hogy az illegális határátlépőket az ország bármely pontján – vagyis nemcsak a határtól számított 8 kilométeres sávon belül – fel kell majd tartóztatni.
Lázár János szerint a kötelező tartózkodási hely kijelölése jelentős mértékben csökkenti a biztonsági kockázatot.
A miniszter jelezte, hogy az intézkedés miatt számítanak vitákra az Európai Bizottsággal.
Megismételte, hogy ha a migrációs helyzet romlik, készek egy második kerítést is felépíteni.
A stratégiai kabinet arról is döntött, hogy a határon szolgálatot teljesítő karitatív szervezetek támogatását növelik.
A HONVÉDSÉGET IS MEGERŐSÍTIK
A tárcavezető beszámolt arról, hogy a kormány a rendőrség után a honvédséget is megerősíti, ez létszám-, bér- és eszközfejlesztést egyaránt jelent a következő időszakban. Kérdésre azt is közölte, hogy a honvédség-újjáépítési programnak a magyarországi kézifegyver-gyártás lehet az egyik nyertese. Már ma is vannak olyan Magyarországon előállított kézi fegyverek, amelyek honvédségi kipróbálása folyamatban van – tette hozzá.
A miniszter a múlt heti máltai informális EU-csúcsot értékelve valódi áttörésnek nevezte az ott hozott döntéseket, amelyek szerint az Európai Unió határait minden körülmények között meg kell védeni, a kontinensre érkezőket vissza kell szállítani Afrika partjaihoz, Líbiában pedig regisztrációs táborokat kell létrehozni.
Ez egy olyan radikális változás, amely a Magyarország által korábban javasoltakkal egybeesik – hívta fel a figyelmet.
ÉVTIZEDEK ÓTA A LEGNAGYOBB KORRUPCIÓS BOTRÁNY
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb korrupciós ügyeként hivatkozott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 4-es metró beruházására. Lázár János megerősítette, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF 400 milliárd forintnyi megkötött szerződést tekintett át, s ebből 272 milliárd értékűvel volt probléma. Összesen 166 milliárd forint esetében öt bűncselekmény valószínűsíthető, az Unió pedig 59 milliárd forintot követel vissza.
A tárcavezető elmondta, hogy a fővárosnak 60 napja van, hogy reagáljon a jelentésben foglaltakra, s ha azt nem vitatja, vissza kell fizetni az 59 milliárdos összeget. Ugyanakkor a problémás 166 milliárd forintban 77 milliárd forint állami és 30 milliárd forint fővárosi önkormányzati forrás is volt. Van olyan értelmezés, miszerint az állami pénzt a kormánynak azonnal vissza kellene követelnie – jegyezte meg.
Kiemelte, hogy a főváros jelenlegi vezetésének semmi köze ezekhez az ügyekhez, Tarlós István főpolgármester mindent megtett az átláthatóság érdekében, ugyanakkor a Demszky Gábor idején kötött szerződéseknél csalás, hűtlen kezelés, befolyással üzérkedés és összejátszás valószínűsíthető, a Legfőbb Ügyészség ezek egy részében nyomozást folytat. Aki megrendelte a beruházást, az nem a város és a haza, hanem a saját zsebe érdekében tette – magyarázta a helyzetet a miniszter, aki a kritikákat úgy kommentálta: az ellenzék számára egy OLAF-jelentés biblia, ha a Fidesz hibázik, és fércmunka, ha a teljes SZDSZ-MSZP-elit érintett.
HELYES AZ IGAZI CSÍKI SÖR MIATTI BOJKOTT
A minisztert újságírók faggatták az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti védjegyvitáról is. Igazságtalan, méltánytalan és magyarellenes lépésnek nevezte a román bíróság döntését és megjegyezte, hogy Románia az elmúlt években egyházakat, polgármestereket, civil szervezeteket és szimbólumokat próbál ellehetetleníteni. Helyesnek nevezte, hogy az emberek összefognak és bojkottot hirdetnek a Heineken termékeivel szemben. Értékelése szerint a cégcsoport magyar tagjának – amely a kormány stratégiai partnere – fel kellene ajánlania a közvetítést a romániai céggel, amellyel még mindig egyezségre lehetne jutni.
