Magyarország gázellátása, a paksi bővítés és Ukrajna állt a középpontjában Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatójának. Putyin megbízható fizetőnek nevezte Magyarországot és ebből kifolyólag közös érdeknek az ország gázellátásának a szavatolását. Hozzátette, Moszkva nyitottan áll az orosz gázellátási útvonalak bővítése előtt, a Török Áramlat, az Északi Áramlat irányából és akár Bulgárián keresztül is érkezhet az orosz energiahordozó, illetve Ukrajnán keresztül, ha ez az útvonal gazdaságilag kifizetődő és megbízható lesz.
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor (Fotó: MTI)
Vlagyimir Putyin az orosz elnök gépe csütörtök kora délután szállt le a Liszt Ferenc-repülőtéren. A látogatás része volt a legfelső a szintű, évenkénti magyar-orosz tárgyalássorozatnak, amelyben – az előre bejelentettek szerint – a kétoldalú gazdasági kapcsolatok álltak a középpontban. Putyin útja a repülőtérről az Országházba vezetett, ahol zárt ajtók mögött tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A két ország vezetője legutóbb tavaly február 17-én találkozott az oroszországi Novo-Ogarjovóban, ahol 2019 végéig meghosszabbították az orosz földgáz magyarországi szállításáról szóló hosszú távú szerződéseket. Most nem volt ilyen a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú kérdés, amiről dönteni kellett, a paksi bővítés ügyében ugyanis jelenleg Brüsszelben pattog a labda, az ottani kedvező döntés meghozatala után kezdődhet el a nagyszabású, de sokak által vitatott projektum megvalósítása, amelynek a véghezviteléről egyébként mindkét ország vezetője hitet tett a sajtótájékoztatón. Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, alig várják a brüsszeli döntést, hogy végre megkezdődhessen a paksi bővítés, az oroszokkal kötött hitel megállapodás újratárgyalásának a lehetősége pedig nincs napirenden – bár Magyarország hitelminősítése javult az utóbbi időben –, mert ez egy jó megállapodás.
Putyin hozzátette, hogy a Moszkva által ígért hitel 80 százalékban fedi a beruházás értékét, de Oroszország készen áll arra is, ha igény mutatkozik rá, hogy a költségeket 100 százalékban fedő hitelt nyújtson.
A találkozó előtt a sajtóban találgatások jelentek meg arról, hogy megállapodás születhet Magyarország külön ágon történő csatlakozásáról az Északi Áramlathoz. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy ez nem volt téma a tárgyaláson.
NEHÉZ AZ OROSZELLENES KÖZEGBEN
„Önhibánkon kívül több milliárdos kárunk keletkezett abból, hogy erős oroszellenes hangulat kezdett el kialakulni nyugaton” – mondta Orbán Viktor a Vlagyimir Putyin elnökkel a tárgyalást követően tartott közös sajtótájékoztatón.
A magyar kormányfő az MTI tájékoztatása szerint elmondta: a két országnak nehéz nemzetközi környezetben kell együttműködnie, mert, mint fogalmazott, Európa nyugati felén erőteljes orosz ellenes politika vált divatossá. Utalva az Oroszországgal szembeni embargóra, közölte: az mindkét országnak komoly veszteséget okozott, Magyarországnak 6,5 milliárd dollárnyi kára keletkezett.
Hangsúlyozta, hogy a nem gazdasági jellegű problémák nem kezelhetők gazdasági úton, nem helyes más konfliktus átvitele a gazdaság területére.
A magyar mezőgazdasági cégek beruházásai után a magyar vízipar is fejlesztési lehetőségekhez jut Oroszországban, ha állja a versenyt – közölte Orbán Viktor, áttörésnek ítélve ezt a külkereskedelem szempontjából. „Az elmúlt évek kockázatot is vállaló, odaadó munkájának eredményeképpen az orosz–magyar kapcsolatokból mindent megmentettünk és megvédtünk, ami lehetséges volt, és jó kiindulópontot foglaltunk el ahhoz, hogy amikor a világ visszatér az együttműködés logikájához, akkor a magyar gazdaság jó pozícióból induljon el az orosz piacokon” – mondta.
MEGVALÓSÍTÁSRA VÁR A PAKSI BŐVÍTÉS
Vlagyimir Putyin a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a gazdasági együttműködés elsődleges figyelmet kapott a megbeszéléseken, és nagy figyelmet szenteltek a két új paksi atomerőmű-blokk építésének. A 12 milliárd euró értékű beruházás tízezer új munkahelyet teremt – mondta az orosz elnök. Közölte, hogy kidolgozták a kölcsönös áruforgalom és a befektetések erősítésének lehetőségeit is.
Az orosz elnök gépkocsikonvoja a Bajcsy-Zsilinszky úton (Fotó: MTI)
Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről elmondta: a két ország közötti nukleáris együttműködés akadályainak nagy részét sikerült elhárítani. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy a megállapodások megfelelnek az Európai Unió elvárásainak, amely a fennmaradt egyetlen nyitott kérdésről hamarosan döntést hoz. Az idén már a paksi bővítés előkészítő munkálatai is megkezdődhetnek, jövőre pedig a tényleges kivitelezés is elindulhat.
BIZTOSÍTOTT A GÁZELLÁTÁS 2021-IG
„Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ezért évente egyszer a legmagasabb szinten áttekintik a kapcsolatok állását. Tavalyi oroszországi látogatását viszonozta most az orosz elnök” – emlékeztetett Orbán Viktor. Közölte: a két, illetve egy éve kötött megállapodásokat mindkét fél teljesítette, aláírták a regionális együttműködési kérdésekről szóló dokumentumokat, Magyarország főkonzulátust nyitott Kazanyban, aláírták a külügyi konzultációs tervet, továbbá az energetikai megállapodások is teljesültek, így Magyarország gázellátása 2021-ig biztosított – sorolta. A miniszterelnök bejelentette: megkezdődnek a tárgyalások a 2021 utáni, Oroszországból Magyarországra irányuló gázszállításról.
Az orosz földgáz „mindig 100 százalékosan és megbízhatóan” meg fog érkezni a magyar piacra – jelentette ki Vlagyimir Putyin. Hozzátette: Moszkva nem tűzött ki politikai célt arra vonatkozóan, hogy az orosz gáz ne Ukrajnán keresztül érkezzen, Magyarországnak van technikai lehetősége arra, hogy földgázt kapjon majd az Északi Áramlat 2 gázvezetékből Ausztrián vagy Szlovákián keresztül is – mondta Vlagyimir Putyin. „Mi is érdekeltek vagyunk az együttműködésben. Keresni fogjuk a módját annak, hogy a gázszállítások megvalósuljanak. Szeretnénk politikamentessé tenni ezeket a kérdéseket, amelyek tisztán gazdasági jellegűek. „Hangsúlyozom, hogy semmilyen irány nincs kizárva, Bulgária sem, amely engedett az Európai Bizottság nyomásának, de ha meggondolja magát, újra tárgyalhatunk az ügyről. De biztosítékokat szeretnénk arra nézve, hogy az orosz vállalatok nem fognak veszteségeket szenvedni nem megfontolt döntések miatt” – mondta az orosz elnök kihangsúlyozva a párbeszéd fontosságát Brüsszellel és kétoldalú viszonylatban egyaránt.
PUTYIN KIJEVET HIBÁZTATJA
Újságírói kérdésre válaszolva Putyin az ukrán vezetést tette felelőssé a kelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséért. Ennek alátámasztására az orosz elnök több okot említett. Elsőként azt, hogy az ukrán vezetésnek – mint fogalmazott – pénzre van szüksége. Ezt a pénzt a nyugati országoktól igyekszik beszerezni, és ezért egy állítólagos agresszióáldozatként igyekszik feltüntetni magát.
Putyin hangsúlyozta azt is, hogy nézete szerint az ukrán gazdaság-, illetve szociális politika csődöt mondott. Ezért igyekszik elhallgattatni az egyre inkább teret nyerő ellenzéket, és erre ürügy a konfliktus kiélezése. Az orosz elnök úgy vélte, hogy az ukrán vezetésnek nem áll érdekében a minszki megállapodásban foglaltak megvalósítása. Ezért keresi az ürügyet arra, hogy felmondhassa a megállapodást – fogalmazott Vlagyimir Putyin, aki szerint mindez hozzájárult a konfliktus fellángolásához.
Putyin kijelentette: arra számítanak, hogy a racionálisan gondolkozó erők Ukrajnában, illetve a világ más országaiban nem fogják hagyni, hogy ez a helyzet tovább éleződjön, ellenkezőleg rákényszerítik az ukrán vezetést a minszki megállapodás végrehajtására
Orbán Viktor a Kijev és Magyarország közötti viszonyról elmondta, Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna sikeres és stabil állam legyen, ennek alapja pedig a béke, amely több, az ukrajnai magyarságnak is létfontosságú elemet tartalmazó minszki megállapodások alapján jöhet létre.
