Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa az emlékév megnyitóünnepségén
A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév központi megnyitóján péntek este Budapesten a Művészetek Palotájában. A miniszter kiemelte: a reformációt nem lehet ünnepelni, úgy végképp nem, mint a katolikus egyház feletti győzelmet. „Hitünk szerint egy egyház részei vagyunk, még ha részekre szakítva is” – fogalmazott. Hozzátette: ha ünnepelni nem is lehet a Wittenbergből 500 évvel ezelőtt indult reformációra emlékezve, de „hálát adhatunk, köszönetet mondhatunk mindazért, amit a szakadások ellenére ennek a világméretűvé nőtt megújulási mozgalomnak köszönhetünk: erősödő hitet, Isten iránti közvetlen bizalmat, nemzeti nyelvet, kulturális és gazdasági erőt, megújult tudományt.
Balog Zoltán rámutatott: mindezek emberi tettek, amelyek nélkül sokkal szegényebb lenne a világ, de a reformáció valódi lényege nem az, amit az ember tesz, hanem amit az Isten tesz az emberrel. A reformáció legfontosabb üzenete, hogy a végső valóság, amely meghatározza az embert, embert szerető valóság. A hálaadás mellett az emlékév során legalább ilyen fontos, hogy szembenézzünk önmagunkkal, és feltegyük a kérdést, hogy valóban hisszük-e és bízunk-e ebben az üzenetben – tette hozzá Balog Zoltán.
Kövér László házelnök nyitotta meg az emlékévet
Az emlékévet Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte: Egy alapvetően erkölcsi válságban gyökerező, sokféle – identitásbeli, kulturális, demográfiai, gazdasági, társadalmi és politikai – kihívással szembesített Európában a reformáció erkölcsi forradalmára napjainkban visszatekinteni reményt nyújt mindannyiunknak. Reményt jelent arra, hogy Isten teremtményeiként mindig képesek vagyunk a megújulva történő megmaradásra, hogy ismét olyan nemzetépítő államot alkothatunk magunknak, amely az anyanyelvünk mellett képes oltalmat és védelmet nyújtani minden magyar embernek. Reményt ad arra is, hogy a magyarok a XXI. században újra megtanulhatnak Isten előtt lehajtott fővel, de a világ nemzetei között a tőle kapott méltósággal járni, valamint arra, hogy az Írás örök igazságaiba kapaszkodva az elkövetkező 500 évben is meg fognak maradni.
Kövér László szerint a reformáció erkölcsi forradalma nemcsak reményt, hanem példát és mércét, felelősségünk és kötelezettségeink felismerésének lehetőségét is jelenti.
A reformáció azonban nemcsak egyházi és teológiai forradalom volt, civilizációs korszakalkotó szerepe abban rejlik, hogy meghirdette az emberi gondolkodás szabadságát, az egyén méltóságát és felelősségét, minden ember egyenlőségét Isten szemében – mutatott rá a házelnök. Hozzátette: a protestáns gazdaságetika alapozta meg a Nyugat gazdasági felemelkedését, pénzgazdálkodását és kereskedelmét, a reformáció alapozta meg a modern európai demokrácia értékrendszerét és elveit, s tette mind nyilvánvalóbbá az európai társadalmi berendezkedés változásának szükségességét, indította el a politikai közgondolkodás változásait.
Felidézte azt is, hogy a magyar reformáció a Szent István által alapított keresztény magyar állam hanyatlásának korában bontakozott ki, olyan időszakban, amikor a magyarság oltalmat már nem a haldokló egységes magyar államban, hanem csak az újjászülető egységes magyar nyelvben találhatott oltalmat. A XVI. század végére az ország lakosságának mintegy 90 százaléka valamelyik protestáns felekezet tagja lett – mutatott rá.
Kövér László szerint az ország tragikus szétesésének terhe, valamint az idegen uralom nyomása alatt a magyarság a reformáció korában jutott el az egyéni hitkérdésektől a nemzeti bűnbánat gondolatáig, ennek az erkölcsi megújhodásnak a betetőzése a református Kölcsey bűnvalló nemzeti imádsága, a Himnusz is.
A házelnök arra is rámutatott, hogy a magyar reformáció időszakában a kor legfelelősebben gondolkodó arisztokratái és fejedelmei megértették, hogy a hatalom nem csupán jogokat ad nekik, hanem felelősséget is ruház rájuk. Így jöhettek létre a magyar szellem végvárai, a kollégiumok Debrecenben, Sárospatakon, Pápán, Gyulafehérváron vagy Nagyenyeden.
A reformáció teremtette erkölcsi és szellemi megújulás jegyében számos tehetséges magyar fiatal jutott ki nyugat-európai egyetemekre, hogy aztán hazajőve szellemi támogatói legyenek az ellenséges nagyhatalmak szorításában is élni és megújulni akaró nemzetnek – mondta Kövér László.
A megnyitón részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, a protestáns egyházak vezetői, és a testvéregyházak képviselői. A reformáció emlékévében csaknem 400 programot szerveznek szerte a Kárpát-medencében.
