Történelmi napnak nevezte a huszonöt évvel ezelőtti első magyarországi szívátültetést Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, az egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója kedden Budapesten.
Schwartz Sándor, aki Magyarországon elsőként esett át sikeres szívtranszplantáción, Szabolcs Zoltán szívsebész és Palkovics László oktatásért felelős államtitkár (Fotó: MTI)
Ez az évforduló reményt ad a szívre váróknak, ugyanakkor elismerés azoknak, akik azon dolgoznak, hogy ilyen jelentős sikereket tudjanak elérni a szívgyógyászatban – mondta a klinikaigazgató az első magyarországi szívátültetés huszonötödik évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón.
Merkely Béla felidézte, 25 évvel ezelőtt ezen a napon végezte el Szabó Zoltán professzor, a klinika akkori igazgatója az első magyarországi szívátültetést az akkor 29 éves Schwartz Sándoron.
A városmajori klinika igazgatója elmondta, azóta 412 szívátültetés volt a klinikán, ez körülbelül 90 százaléka a hazai szívtranszplantációknak, a többit a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben végezték el, főként gyermekeken.
Az elmúlt öt évben több szívátültetést végeztek a klinikán, mint az előző húsz évben, tavaly 51 ilyen beavatkozást hajtottak végre, ezzel a szívklinika az európai centrumok rangsorában a második helyet foglalja el, világviszonylatban pedig az első tíz között van – ismertette Merkely Béla.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár köszöntőjében azt mondta, a kormány nagy mértékben elismeri az oktatás, a kutatás és a gyógyítás egységét, ezért dolgozták ki az orvosképzés fejlesztési stratégiáját. A programra a kormány 150 milliárd forintot szán.
Az intézmény méltán lehet büszke sikereire – tette hozzá az államtitkár.
Szabolcs Zoltán szívsebész, a szívátültetési várólista-bizottság elnöke arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy az elmúlt évben 63 beteg került fel a szívátültetési várólistára, összesen 109 beteg fordult meg ezen a listán, és 47 százalékuk kapott új szívet. A várólistás betegek halálozási aránya 9 százalék, ami megfelel a nemzetközi adatoknak.
A várólistára kerülés és a műtét között eltelt idő eltérő az egyes esetekben: van, akinek szinte azonnal ajánlanak szívet, de olyan is, aki két évet vár a megfelelő szervre – közölte a professzor.
Schwartz Sándor, aki először kapott új szívet Magyarországon, a sajtótájékoztatón azt mondta, nem bánta meg, hogy akkor vállalkozott a műtétre, azóta tudja, hogy az új szív új lehetőség az életre. Hozzátette, kitartást kíván azoknak, akik új szívre várnak, „nem kell csüggedni, el fog jönni az ő idejük is”.
