Boldog IV. Károly életpéldája az Istenbe vetett feltétlen bizalomra tanít – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az utolsó magyar király koronázásának centenáriuma alkalmából bemutatott fővárosi szentmisén pénteken.
Balog Zoltán beszédet mond az ünnepi szentmisén (Fotó: MTI)
Erdő Péter homíliájában kiemelte: „akkor emlékezünk méltón utolsó apostoli királyunk koronázására, ha megújítjuk magunkban a közösségért vállalt felelősséget és a bizalmat a gondviselő Istenben, aki a mi életünket is az örök boldogság távlatában szemléli”.
A bíboros felidézte: a száz évvel ezelőtti ceremónia minden részletét bonyolult protokoll határozta meg. Az előkelő családok tagjai és a politikai vezetők egymás között kínos pontossággal rögzítették, hogy kinek mi a feladata, mi a rangsor, hogyan alakítsák ki a legapróbb részleteket is. A versengés és a pompa mögött már ott rejtőzött a szomorúság és a tragédia. Ezt IV. Károly jobban látta, mint bárki más az ünneplők közül. Erről tanúskodik az ünnepi ebéd története is. A pohárköszöntők elhangzása után ugyanis a király véget vetett az ebédnek, a meg sem kezdett ételeket pedig a város kórházaiba küldte a sebesült katonáknak – ismertette a bíboros.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében hangsúlyozta: az Európát létrehozó, az Európai Uniót megalkotó lelki és szellemi értékeket ma Közép-Európa nemzetei képviselik a legerőteljesebben. Úgy fogalmazott: „napjainkban a közép-európai gondolat újjáéledésének vagyunk tanúi. Megkötöttük és készek vagyunk megkötni a magunk békéit, hogy a kommunizmus által sújtott nemzetek szövetségre lépve egymással elfoglalhassák méltó helyüket a nemzetközi, az európai színtéren”.
Szavai szerint olyan új európai együttműködésre van szükség, amely felelősséget vállal a jelenért és a jövőért is: a megmaradásért, az összetartozásért, a gyarapodásért anyagi, szellemi, lelki és erkölcsi értelemben.
Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy „a keresztény magyar királyság története egy szenttel kezdődött, és egy boldoggal ért véget. Ez a két név kijelöli azt a magasságot, ahonnan rátekinthetünk Európára, Magyarországra és a saját életünkre is”.
