A kereszténység húsvét után második legnagyobb ünnepe, a karácsony az idén a hétvégére esett, így a szombat és a vasárnap az istenfiú születését liturgikusan megjelenítő, a család és a szeretet ünnepeként ismert szentnap jegyében telt el. Nem csupán a történelmi egyházak és a többi keresztény felekezet híveinek a körében volt ezért emlékezetes a hétvége, hiszen közismert, hogy a karácsony a nem hívők körében is kiemelt napnak számít, ha másként nem, akkor családi összejövetelként és a szeretteink megajándékozásának a napjaként.
Alant a három nagy magyarországi történelmi egyház vezetőjének a karácson napi üzenetéből olvashatnak néhány kiemelt részletet.
JÉZUS BÉKÉT TEREMT
Erdő Péter bíboros (Fotó: MTI)
Jézus a közvetítő, ő teremt békét Isten és a tévútra sodródó emberiség között – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szenteste a budapesti Szent István-bazilikában.
A zsúfolásig telt székesegyházban Erdő Péter arról beszélt: ma, amikor a Közel-Keleten nem tudnak elhallgatni a fegyverek, és amikor karácsonyra készülő ártatlan emberek sokaságát gyilkolják Európában is, a „szívünkben” kell megtalálni a békét.
A béke felbukkan a karácsonyfa alatt, a családok asztalánál, de még a kórházban vagy a magányos és idős emberek otthonában is, ha gyertyát gyújtanak és ránéznek a betlehemi képre – mondta.
„Ha ezt a békét meg tudjuk őrizni” az ünnep elmúltával is, „ha merünk kedvesek lenni azokkal is, akik ezt talán meg sem érdemlik”, akkor „a bűn és a nyomorúság minden akadályával szemben rajtunk keresztül is Isten legyőzhetetlen szeretete és békéje árad szét a világban” – fogalmazott homíliájában a bíboros.
JÉZUS ÁMULATBA EJT ÉS DÖNTÉSRE KÉSZTET
Bogárdi Szabó István püspök (Fotó: MTI)
Jézus születésének híre ámulatba ejti és döntésre kényszeríti az embert – mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap Budapesten.
Bogárdi Szabó István karácsonyi igehirdetésében kiemelte: az emberek, akik meghallgatták a pásztorokat, ha nem értették is a szavaikat, megérezték, hogy ettől kezdve e hír fényében fognak mindent megérteni. A református püspök arról beszélt: Jézus földi életét fogantatásától kezdve csodatettein keresztül haláláig és föltámadásáig végigkíséri az emberek csodálkozása. Jézus azonban – az evangélium szerint – csak kétszer csodálkozott földi útja során: egyszer amikor hitet és egyszer amikor hitetlenséget tapasztalt. „Vajon, ha Jézus ma járná Magyarországot vagy az úgynevezett keresztény civilizációt, min csodálkozna?” – tette fel a kérdést Bogárdi Szabó István.
„Itt élünk egy kontinensen Európában, amelyik annyira akar segíteni, és naponként rá kell döbbennünk arra hogy segítségre szorul” – fogalmazott. Hozzátette: ennek oka, hogy a világ nem akar tudomást venni arról, hogy milyen az ember, még kevésbé arról, hogy milyen az Isten. E kettőt ugyanis kizárólag Krisztusból lehet megtudni.
JÉZUS VÁLASZT AD
Gáncs Péter püspök (Fotó: MTI)
A betlehemi gyermek választ ad az ember istenéhségére – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsonyi igehirdetésében vasárnap Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban.
Az evangélikus püspök arról beszélt: a jászolban felsíró isteni gyermek minden ember után sír, Isten ugyanis vágyódik az ember után. Ugyanakkor a betlehemi csoda nemcsak az Isten ember utáni vágyódását hirdeti, hanem az ember olthatatlan istenéhségét is kész és képes csillapítani.
Gáncs Péter rámutatott: a Betlehem szó jelentése a „kenyér háza”, és ez a név egyben jel, üzenet is. A betlehemi kenyér évszázadok óta elég emberek millióinak, táplál mindenkit, aki a pásztorok nyomán eltalál Betlehembe.
Gáncs Péter szólt arról is, hogy a „véres merényletekkel beárnyékolt múló esztendő” talán legsürgetőbb kérdése Európában és szerte a világon a szabadság és a biztonság egymásnak feszülése, a kérdés, hogy hol a határa az ember szabadságának.
A francia egzisztencialista gondolkodó, Jean-Paul Sartre szerint az ember „szabadságra van ítélve”. Kérdés, hogyan lehet ebből az ítéletből kegyelem, a kárhozatból ajándék.
„Meggyőződésem, hogy az igazi szabadság elválaszthatatlan a Betlehemben született szabadító személyétől, attól a Jézustól, aki szabadon vállalta értünk a halált” – fogalmazott a püspök.
