Az Európai Parlament magyar néppárti képviselői határon túli magyar gazdaszervezetek vezetőit látták vendégül a múlt héten Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A képviselők felajánlották, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segítenek a határon túli magyar gazdáknak az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetővé tételében és más, uniós vetületű problémáik megoldásában.
Deli Andor (Ótos András felvétele)
A látogatásról közleményben számoltak be Deli Andor, Erdős Norbert, és Sógor Csaba néppárti EP-képviselők.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a közelmúltban nyitott a határon túli magyar gazdák felé. Egyrészt lehetővé teszi a kárpát-medencei magyar gazdáknak, hogy a Kamara pártoló tagjai legyenek. Így ezentúl ők is nagymértékben részesedhetnek azokból a szolgáltatásokból – például időjárási, növény-egészségügyi és piaci előrejelzések, segítség a támogatási kérelmek és a pályázatok kitöltésében és benyújtásában, érdekképviselet stb. –, amelyeket az anyaországi gazdák élveznek. Másrészt, végre integrálódhatnak az európai uniós szintű érdekképviseleti szervezetekbe, elsősorban a COPA-COGECA-ba.
A Kamara múlt héten brüsszeli szakmai utat szervezett a határon túli magyar gazdaszervezetek részére, melynek keretében a Magyar Állandó Képviselet és a COPA-COGECA meglátogatása mellett Erdős Norbert meghívására találkozhattak az ügyeikben jártas néppárti európai parlamenti képviselőkkel is.
A megbeszélésen Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének az elnöke a szerbiai földalapú támogatás rendkívül alacsony voltáról – mindössze 35 euró hektáronként, míg ugyanez Magyarországon 224 euró körül van – ejtett szót, másrészt megköszönte a magyar kormány bőkezű támogatását.
Varga Péter, a felvidéki Gazda Polgári Társulás elnöke szomorúan állapította meg, hogy Szlovákia élelmezés-biztonsága a hajdani önellátásról mára 38 százalékra süllyedt, hatékony kamarája és agrár-érdekképviselete nincs, és a szlovák politikában a pályázható uniós pénzek háromnegyedét már előre elosztották a döntéshozókhoz közelállók között. Továbbá a magyarlakta területek gazdáival kifejezetten negatívan bánnak, és megjelent a veszély, hogy nyugati vállalatok és gazdák – különösen a dánok – tömegesen vásárolják fel a felvidéki termőföldet.
Balaskó József, a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke a terület fejlesztésének hiányosságairól beszélt. Kiemelte: az uniós fejlesztési pénzek átcsoportosításával és a rendelkezésre álló termálvíz hasznosításával a Muravidéken Szlovénia zöldség-gyümölcs termelésben fennálló önellátottságát a jelenlegi 30 százalékról jelentősen emelni lehetne.
Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke pozitívan ítélte meg régiójának helyzetét. 4,5–5 ezer tagjuk viszonylag könnyen jut hozzá az uniós területalapú és fejlesztési támogatásokhoz, valamint a magyar kormány is jelentős összeggel támogatja őket. Tagjaik komoly földterületeket birtokolnak, majd 40 ezer hektáron gazdálkodnak.
Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke rossz hírekről számolt be. Egyrészt nagy a szegénység és egyedül a magyar kormány 32 milliárd forintos segítségnyújtási programjának köszönhetik, hogy a kárpátaljai magyar vállalkozók és gazdák nem mentek még csődbe. Másrészt, úgy tűnik, hogy 2017-től megnyílnak a termőföld-vásárlási lehetőségek a külföldiek előtt, s valószínű, hogy a kiváló ukrán feketeföld – a Föld legjobb fekete talajainak a fele Ukrajnában fekszik – teljes mértékben külföldi, elsősorban kínai kézre kerül.
Kocsy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külkapcsolati igazgatója kijelentette: a magyar kormány a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Fórumán és a Kamarán keresztül minden rendelkezésre álló segítséget megad a gazdáknak a boldogulásuk megkönnyítése érdekében.
Erdős Norbert európai parlamenti képviselő kiemelte: a határon túli magyaroknak óriási segítség, hogy a fideszes európai parlamenti képviselők megválasztására ’nemzeti lista’ alapján került sor. „Nagy öröm számomra, hogy felvidéki, erdélyi, vajdasági és kárpátaljai magyar képviselőtársaimmal közösen dolgozhatunk az anyaországi és a határon túli magyarság érdekében” – tette hozzá a fideszes politikus. Felhívta továbbá a figyelmet arra a valós veszélyre, hogy az uniós fejlesztési és mezőgazdasági forrásból elvonhatnak migrációs és hasonló szociális célokra.
Deli Andor egyetértett abban, hogy nehéz a megélhetése Szerbiában a földművelőknek, hiszen az alacsony állami támogatás miatt nehezen tartják a versenyt az uniós termelőkkel szemben. Továbbá jövőre várhatóan megnyílik a szerbiai termőföldpiac az uniós polgárok előtt, ami új kihívások elé állíthatja majd a gazdákat.
Sógor Csaba elmondta, hogy Romániában is óriási gond az üzérkedési célú erőszakos termőföld-vásárlás. Ma már több százezer hektár romániai föld van külföldi – libanoni, holland, olasz – befektetők kezén. A Romániai Magyar Demokrata szövetség politikusa beszámolt a romániai kifizető ügynökség katasztrofális teljesítményéről – a 2007–13-as fejlesztési időszakban a vidékfejlesztési pénzek kb. 65 százalékát tudták csak lehívni a kedvezményezettek –, és a román politikai elitet teljesen átszövő korrupcióról is.
Nyitókép: Deli Andor (Ótos András felvétele)
