A szórványnak ugyanakkora figyelmet kell kapnia, mint a többi nemzetrésznek – emelte ki Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a szórvány napján a Magyarság Házában, Budapesten.
Potápi Árpád János ünnepi beszédében rámutatott: az elmúlt években – többek között annak köszönhetően, hogy immáron az egész Kárpát-medencében egy külön napot szentelnek a számukra – másként gondolkodnak a szórványról. Túlléptek azon a gondolkodásmódon, amely a szórványra veszteségként tekintett – hangzott el.
Mint mondta, az anyaországnak kiemelkedő szerepet kell játszania a szórvány megőrzésében, de hisznek abban, hogy a szórvány revitalizációja csak a szórványból indulhat el. Minden támogatást megadnak hozzá, de nem ők akarják megmondani, hogy mire van szükség. Az elképzeléseknek, a terveknek az ott élőktől kell származniuk – rögzítette.
Kitért arra is, hogy 2010-ben a kormány paradigmaváltást hajtott végre a szórvány-kérdésben. Kimondták, hogy minden magyar közösség egyenrangú, a magyar nemzet megtartásához minden tagjának megtartására van szükség. A szórványnak ugyanakkora figyelmet kell kapnia, mint a többi nemzetrésznek – hangsúlyozta.
Hozzátette: az elmúlt években soha nem látott összegeket mozgósítottak annak érdekében, hogy meg tudják tartani a szórványban élő magyarság védőbástyáit jelentő magyar szervezeteket és intézményeket. Példaként említette az erdélyi és a vajdasági szórványkollégiumokat, a Felső- Tisza-vidéki óvodákat, a Zoboraljai Kulturális Központot – illetve a működő programokat –, így a Moldvai Csángómagyar Oktatási Programot vagy a Magyar Nemzeti Tanács szórvány iskolabusz és beiskolázási programját. Több kiemelt fejlesztéshez is hozzájárultak az elmúlt időszakban: az idén szeptemberben adták át Szamosújvá- ron a Mezőségi Kemény Zsigmond Szórványoktatási Központot, a magyarlapádi szórványkollégium új és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium felújított épületét is. Megújult falak között kezdhették meg a tanévet a muzslyai Emmausz Kollégium diákjai is – sorolta Potápi Árpád János, aki kitért arra is: a tervek szerint még az idén elkészül a viski magyar óvoda, folyamatban van a Técsői Református Líceum bővítése is. A magyar kormány támogatásával jön létre egy magyar közösségi ház és szórványkollégium Temesváron, valamint Nagybecskereken egy hasonló funkciójú épület a bánáti magyarság számára – jelezte.
Emlékeztetett arra is, hogy tavaly elindították a Petőfi Sándor Programot, amelynek keretében immár második éve küldenek ki félszáz ösztöndíjast a szórványszervezetekhez. Az idén öt új települést is sikerült bevonni a programba: Pozsonyt, Ungvárt, Türbét, Máramarosszigetet és Gyimesbükköt. Biztató látni, hogy van eredménye a munkának: az ösztöndíjasok segítségével több helyszínen indult be vagy indult el újra a magyar nyelv, a néptánc és a népzene oktatása – jegyezte meg az államtitkár.
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy a tömbben élő külhoni magyarok kapcsolatainak erősítése a szórványban élő nemzettársaikkal létkérdés, hiszen a tömb védelmét a szórványvidékek biztosítják. Mint mondta, példaértékűnek tartja ebből a szempontból a Hargita és Kovászna megyeiek által indított Összetartozunk programot, amely a székelyföldi és a szórvány megyékben élő magyarokat köti össze. Sok hasonló kezdeményezésre lenne szükség – mutatott rá.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a szórványban élők közül nagyon sokan nem szórványöntudattal élnek, ami biztató a jövőre nézve. Ugyanakkor probléma, hogy a szórványban egyre alacsonyabb arányban vesznek részt a választásokon – jegyezte meg.
Az elmozdulás iránya a helyi „közösségcentrikus” önszervező- dések lehetnek – vélte a kutatóintézet igazgatója.
Kántor Zoltán tegnap a magyar szórvány napja alkalmából az M1 aktuális csatornán is nyilatkozott, ahol arról beszélt, hogy etnikai versenyhelyzet van a szomszédos országokban, amit a magyarok úgy nyerhetnek meg, ha magyar intézményeket választanak a többségi helyett. Elmondta, láthatóan csökken a magyarság száma a szórványban, jelenleg a külhoni magyarság 40 százaléka olyan településen él, ahol nincsenek többségben a magyarok.
A szakértő fontosnak nevezte, hogy az utóbbi években több határon túli városban – például Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Temesváron – is elkezdtek magyar napokat szervezni. Ezeken bemutatják a magyar kultúrát a többségnek és egyúttal erősítik a helyi közösséget is.
A Magyarság Háza szórványnapi rendezvényén az aulában egész nap tájjellegű ételek kóstolójára várta az érdeklődőket, akik a Felvidék, a Muravidék, Vajdaság, Kárpátalja, Erdély, illetve a horvátországi magyarság jellegzetes ételeivel ismerkedhetnek meg. A Mi, magyarok című kiállításnak is helyet adó teremben a közmédia rendezett be stúdiót, illetve ugyanitt játékos vetélkedőkkel is készültek, egy másik teremben pedig a Táncos bárány című mesejátékra várják a gyerekeket.
Az egész napos programokat gálaműsor zárta, amelynek a meghívott előadói voltak Petrás Mária népdalénekes, Varga Erzsébet mesemondó, Pál Péter versmondó, Pál István Szalonna és zenekara, az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, a Kárpátaljai Magyar Népmű- vészeti és Hagyományőrző Egyesü- let táncosai, illetve a Horvátországi Magyar Kórus is.
