2026. április 7., kedd

Nemzeti minimum legyen az emlékezés!

Kőteleken felavatták a Szovjetunióba elhurcoltak emlékére állított emlékművet és emléktáblákat

Mindenki számára természetes nemzeti minimum legyen a gulágra hurcolt áldozatokra, az ötvenhatos hősökre és a magyar katonákra mint hősökre való emlékezés – szólított fel Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőteleken, a településről a Szovjetunióba elhurcoltak emlékére állított emlékmű és emléktábla avatási ünnepségén.

Rétvári Bence azt mondta: csalódás volt, hogy a rendszerváltás után 26 évvel sem sikerült a teljes nemzetnek együtt emlékeznie az ötvenhatos hősökre, áldozatokra, hiszen a parlament ünnepi üléséről „az utódpárt frakciója” távolmaradt. Úgy fogalmazott: a távolmaradás egyvalamit jelent, azt, hogy „ők még mindig azokhoz állnak közelebb, akik nem engedtek virágot vinni a névtelen sírokra”, majd hozzátette, bízik abban, hogy már nem sokáig tart az az időszak, amikor ebben a kérdésben nincs konszenzus.

Rétvári Bence arról is beszélt, hogy 800 ezer magyart hurcoltak el különböző okokból a gulágra a második világháború végén vagy után. „Bűn nélküli büntetést” éltek meg, hiszen nem tettek semmit, amivel „kiérdemelték” volna, hogy elvigyék őket – mondta, majd hozzátette: az elhurcoltak közül minden negyedik ember soha nem tért vissza, 200 ezer magyar valahol Szibériában vagy útközben egy jeltelen fagyos, tömegsírban nyugszik.

A parlamenti államtitkár szólt arról, hogy 26 év késéssel állnak a tehervagon ajtaját szimbolizáló emlékmű mellett Kőteleken, mert előtte „a félelemből hallgatás kultúrája” volt. Szavai szerint 26 évvel ezelőtt, a szabad Magyarország első pillanataiban kellett volna az emlékműveket felállítani. Hozzátette: ha megkésve is, de végre áll Kőteleken is az emlékmű.

A kommunizmusnak Kőteleken 57 áldozata volt, de a világon összesen 100 millió áldozatról van szó – mondta Rétvári Bence, aki kitért arra is, hogy van olyan politikai rendszer, amely a besúgásra, feljelentésekre, irigységre épít, „az ilyen rendszerektől kell megmenekíteni a magyar jövőt”. Azért állítanak emléktáblákat, mert tisztelegnek az áldozatok előtt – közölte. Fontos feladat a magyar nemzetet, Magyarországot immunissá tenni az ilyen és hasonló eszmék ideológiájával és törekvéseivel szemben, ezért kell védeni a magyar szabadságot és függetlenséget – tette hozzá. „Ha van egy nemzedék, amely nem értékeli és védi meg a szabadságot, el fogja azt veszíteni” – jegyezte meg, hozzátéve: a magyaroknak „kemény tanulópénzt” kellett fizetni a huszadik században, hogy „megérjük és megértsük mit jelent a szabadság”.

Kőtelek község önkormányzata a Gulág ’67 Alapítvány kezdeményezésére állított fel emlékművet a második világháború végén Kőtelekről a Szovjetunióba hurcolt és többségében soha vissza nem tért 57 áldozat emlékére, márvány emléktáblán felsorolva az elhurcoltak nevét. Az emlékműn elhelyezett másik márvány emléktábla a második világháború kőteleki katona áldozatainak állít emléket nevük felsorolásával.

Magyar ember Magyar Szót érdemel