Félárbocra engedett magyar lobogóval tisztelegtek a Kossuth téren pénteken, november 4-én az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 60. évfordulóján az áldozatok emlékének. Este országszerte gyertyagyújtást tartottak. Megemlékezések nemcsak Magyarországon voltak, hanem a Kárpát-medence több településén és a nyugati országokban is.
Áder János virágot helyez Nagy Imre sírjára (Fotó: MTI)
A hagyományokhoz híven pénteken reggel a megemlékezések a Kossuth téren kezdődtek, ahol a Himnusz hangjaira vonták fel, majd a Szózat kíséretében engedték félárbocra a nemzeti lobogót. A megemlékezésen részt vett Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői is.
A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbocon maradt a nemzeti gyásznapon.
A központi rendezvények a XVIII. kerületi Hargita téri 1956-os emlékműnél folytatódtak, ahol Áder János köztársasági elnök mondott beszédet.
„1956. október 23. után a világ visszavonhatatlanul másmilyen lett” – emelte ki beszédében az államfő, aki a megemlékezésre a 301-es parcellától érkezett, ahol fejet hajtott az áldozatok emléke előtt.
„Forradalmunk új irányt adott a történelem menetének, alapjaiban rengetve meg az addig rendíthetetlennek hitt szovjet birodalmat” – mondta az államfő, hozzátéve, hogy ’56 erkölcsi ereje, a magyar emberek példája emberek millióiban erősítette meg a reményt Európa-szerte.
Nem véletlen – folytatta –, hogy a magyar forradalom 12 napját 12 évente újabb és újabb felkelés követte a birodalomban: előbb a csehszlovák, majd a lengyel hazafiak lázadtak fel az elnyomó rendszer ellen, mígnem 34 év múlva a fal leomlott, a vasfüggöny szétszakadt, a kommunista birodalom pedig szétesett.
Megemlékezők mécsest gyújtanak az áldozatok és hősök tiszteletére emelt emlékműnél Debrecenben (Fotó: MTI)
A forradalom utáni megtorlásról Áder János úgy fogalmazott: azok, akik Szabó Jánost, Dudás Józsefet, Iván Kovács Lászlót, Tóth Ilonkát, Mansfeld Pétert, Angyal Istvánt, Nagy Imrét, Maléter Pált, Gimes Miklóst és velük együtt magyarok százait küldték a vesztőhelyre, egytől egyig elárulták Magyarországot és a magyar szabadságot. Kádárék azzal a szándékkal küldték hóhérkézre honfitársainkat, hogy elvegyék a magyaroktól a legdrágábbat, szabadságukat, függetlenségüket – hangoztatta a köztársasági elnök, aki szerint Kádárék nem akarták megérteni: 1956-ra az embereknek elegük lett abból, hogy a kommunista diktatúra csak elvenni tudott, házat, vagyont, jószágot, közösségeket, nemzeti ünnepeket, lelkipásztorokat, a szabad választás lehetőségét.
Délután a Rákoskeresztúri új köztemetőben található Nemzeti Emlékhelyen, a 300-as parcellánál Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára volt a szónok, aki arról beszélt, hogy annak idején a világ bámulta a magyar ’56 csodáját, az ifjúság, a munkásság kiállását, ám végül a forradalmárok túlerővel szemben, reménytelenül és segítség nélkül harcoltak a hideg árulás és a zsarnokság ellen. Az államtitkár szerint a ma élő utódok mégis büszkén idézhetik Albert Camus író szavait arról, hogy a legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.
A burgenlandi Mosontarcsán (Andau) Christian Kern osztrák kancellár és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jelenlétében, aki beszédében arra is kitért, hogy az 1956-ban menekülő magyarok együttműködtek a befogadó ország hatóságaival, részt vettek a közös feladatokban, fizettek adót és nem hoztak létre párhuzamos társadalmakat.
„Jobb osztrákok, jobb svájciak, jobb németek és amerikaiak akartak lenni és egyúttal jó magyarok szerettek volna maradni”– mondta.
A kárpátaljai Beregszászon tegnap kétnapos Kárpát-medencei tudományos konferenciát tartottak a 60 évvel ezelőtti forradalmi eseményekről és az azokat követő megtorlásokról. A rendezvényen Áder János köztársasági elnök nevében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést nyújtotta át Milován Sándor kárpátaljai 56-osnak.
Franciaországban Károlyi György párizsi magyar nagykövet részvételével a dél-franciaországi Cote d’Azuri Francia–Magyar Egyesület tagjai az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 60. évfordulójáról a Nizzához közeli Valbonne nevű településen emlékeztek meg.
