Felavatták Návay Lajos vértanúhalált halt politikus, a képviselőház egykori elnökének szobrát a Csongrád megyei Makón, a városháza előtti parkban pénteken. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mintegy ezer ünneplő előtt elmondta: Návay Lajos szobrának hiánya sértette a nemzeti jóérzést, a magyar és az alföldi ember azonosságtudatát, az ember általános erkölcsi érzékét, amellyel megkülönböztet egymástól jót és rosszat, igazat és hamisat.
Koszorúzás Návay Lajos vértanúhalált halt magyar politikus lerombolt szobrának újraállításán (Fotó: MTI–Ujvári Sándor)
„Ezt a vétket jóvátenni vagyunk ma itt” – jelentette ki Lázár János, hozzátéve: a szoborállítás, ahogy a szobordöntés is, mindig értékválasztás. Úgy vélekedett, hogy az 1989-90-es rendszerváltás félbemaradt, és az 1956-os forradalom örökségéhez „éppen azzal lehetnénk hűek, ha befejeznék azt, ami torzóban maradt”. Egy ország nemcsak a történelmi határaihoz képest lehet csonka – hangsúlyozta. Csonka lehet Magyarország „belül” is, ha a jelenében megtűr olyasmit, ami arra méltatlan, és ha a múltjából nem őriz meg, nem emel át mindent, ami arra érdemes – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a közéleti témájú szobrok története egyúttal a félbehagyott rendszerváltás története is. A kommunista diktatúra szobrai a rendszerváltozáskor ugyan le lettek döntve, de elmaradt azon szobrok visszaállítása, amelyek helyét „kommunista bálványok bitorolták emberöltőkön át” – fogalmazott.
Lázár János szólt arról, hogy Návay Lajos személyében a proletárdiktatúra épp egy olyan államférfit végzett ki, aki „egymaga többet tett a kiszolgáltatottságban élőkért, mint száz népbiztos”. Návay szellemi örökségét testesíti meg az újból felállított szobor, jelezve, hogy örökségét „az új Magyarországra nézvést is követendőnek tekintjük” – emelte ki, hozzátéve: ez a szobor „a mi értékválasztásunk”. Lázár János kijelentette: itt volna az ideje – a nemzeti kormány megerősített, történelmi legitimációjával a lehetősége is –, hogy „mulasztásos erkölcsi törvénysértéseinket jóvátegyük”. A nemzeti progresszió képviselőinek újrafelfedezése, politikai hagyatékuk továbbörökítése és szobraik újbóli felállítása is része a félbemaradt rendszerváltozás befejezésének, és az új Magyarország felépítésének – mondta a miniszter.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta: a mai magyarok nem követhetik el a dualizmus kori hibát, érdekeik védelmét nem bízhatják másra. Magyarország érdekeit a magyaroknak kell megvédeniük a közösen vallott értékek, a közös történelmi tapasztalások alapján, másokban is szövetségest keresve, de önerőből. A 21. században a magyar nemzetből senkit nem lehet kirekeszteni, mert mindenkire szükség van a felemelkedéshez, „de jóhiszeműségből nem fogjuk feladni önvédelmünket” azokkal szemben, akik nem építeni, hanem rombolni akarják a magyar nemzetet és a magyar államot – jelentette ki. A múlt magyar mártírjainak, „saját önbecsülésünknek és gyerekeink jövőjének” egyaránt tartozunk ezzel – tette hozzá a házelnök.
Návay Lajos sorsában – mint cseppben a tenger – tükröződik a magyarság kiegyezést követő nemzeti emelkedése és az 1919-ben bekövetkezett nemzeti összeomlása is. Návay élete annak is bizonysága, hogy történelmi koroktól függetlenül „mi, magyarok mindig mindannyian úgy élünk, ahogy Magyarország él” – mondta Kövér László. A házelnök Wass Albert szavait idézte, amikor azt mondta: a bolsevik a homo bestialis, az állatember. „Ilyen homo bestialisok ölték meg Návay Lajost a kiskunfélegyházi pályaudvaron 1919. április 11-én 11 órakor, ilyenek rombolták le 1945-ben Makón az 1935-ben a mártírokat illető kegyelet jegyében állított Návay-szoborcsoportot – fűzte hozzá. Návay Lajos és mártírtársai legyilkolásával a bolsevizmus ekkor gyilkolta meg első alkalommal Magyarországot, majd gyilkolt ismét 1945 után, gyilkolt 1956-ban – emlékeztetett. „Mi, mai magyarok, azonban nem akarjuk elfogadni, hogy ennek így kellett lennie” – fogalmazott, hozzátéve, a történelmen változtatni nem tudunk, de azt sem akarjuk, hogy a történelem megismételje önmagát.
Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében elmondta: több mint hetven évet vártak a Návay Lajos-szoborcsoport újraállítására. Hozzátette: az eltörölni és üldözni kívánt Návay Lajos személye „életet ad ma is”, közösségeket hoz létre. A szoborcsoport újraállításának jelentősége átlépte Makó és térsége határait is – jegyezte meg.
Az újraállított, három méter magas, bronzból készült szoborcsoportot Szentgyörgyi István 1935-ös tervei alapján Kiss Jenő Ferenc és Győrfi Lajos szobrászművész készítette el. Az alkotást Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke áldotta meg. Az ünnepségen részt vettek a földeáki Návay-család leszármazottai is.
