Megemlékezések sokaságát tartották a hét végén Magyarországon és a magyarlakta területeken az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából. A központi rendezvények a parlament előtt kezdődtek, ahol tegnap katonai tiszteletadás mellett Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jelenlétében – a Himnusz hangjaira – felvonták a nemzeti lobogót.
Az épület előtti Kossuth téren A szabad Magyarországért című díszünnepség keretében beszédet mondott Orbán Viktor és Andrzej Duda lengyel elnök. Ugyanitt, ugyanekkor folyamatos sípolással tarkított tiltakozó megmozdulást szervezett az ellenzéki Együtt, amelynek tagjait kordon választotta el az Orbán-beszédet hallgató hatalmas tömegtől.
A kormányfő nagy tömeg előtt mondta el ünnepi beszédét
Eközben a város másik részében, a Blaha Lujza téren tartott megemlékezést és kormányellenes demonstrációt több párt. Az ellenzék fő erejét adó Jobbik ünnepi programját egy harmadik helyszínen, a Corvin közben szervezte meg.
Az évforduló alkalmából a kormány 2016-ot a magyar szabadság esztendejének nyilvánította. Az emlékév fővédnöke az országgyűlés elnöke, védnöke pedig Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes parlamenti képviselő.
Vargha Tamás, az állami ünnepek programját szervező Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a hősiesség, a köszönetadás és a szabadság az évfordulós megemlékezés központi gondolata.
Budapesti ünnepi beszédében Orbán Viktor szintén kiemelte, hogy a magyarok soha sem mondanak le a szabadságról, nem törődnek bele annak elvesztésébe, és a legreménytelenebb helyzetben is elő tudják azt varázsolni. „Nekünk, magyaroknak van tehetségünk a szabadsághoz” – mondta, majd hozzátette: Senki sem tudhatja, honnan van az erő és készség a magyarokban, akik a semmiből támadva minden száz évben egyszer a legnagyobb csodákra képesek.
Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel államfő, valamint Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j-b) a Kossuth téri díszünnepségen
„Azt köszönhetjük ’56-os hőseinknek, hogy még a szovjet megszállás alatt is volt mire büszkének lennünk. Nem az emberi gyengeséget, nem a meghasonlást, hanem a bátorság, a hősiesség és a nagyság dicsőségét kapjuk útravalónak” – fogalmazott. Orbán azt is nyomatékosította, hogy „büszkék lehetünk hőseinkre, és büszkék lehetünk hazánkra. Nekünk október 23-a a büszkeség napja.”
„Van bátorságunk szembenézni az igazságtalansággal. Magyar földön az igazságtalanság nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól. Nem fogadhatjuk el, hogy Európa elvágja azokat a gyökereit, amelyek valaha naggyá tették. Nincs szabad, erős, tekintélyes és tiszteletre méltó Európa a nemzetek éltető ereje nélkül” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint az ókontinens ma inkább az olcsóbbat, a kényelmesebbet választja – de mi, magyarok a nehezebb úton indultunk el.”
Megismételte: „Gyáva népnek nincs hazája, és nincs győzelem a szívek felemelése nélkül, ’56-ban sem lett volna.”
A magyarok többet akartak
Andrzej Duda lengyel államfő azt üzente, hogy a magyarok mindig is hazája barátai voltak, ezért mindig számíthatnak Lengyelországra. „A legnehezebb pillanatokban együtt megyünk, két ország, amely keresztény alapokra épült fel” – hangsúlyozta. A lengyel elnök szintén megemlítette, hogy a magyarok óriási árat fizettek a szabadságvágyért, de végül is megszerezték a szabadságot.
Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a forradalmárok elsősorban egy dolgot akartak: méltó életet, szabadságot, mindazt, amit elrabolt tőlük a kommunizmus. Kimentek az utcára, mert már elegük volt a kizsákmányolásból, a csalásból, az üldözésből, s abból is, hogy a hazafiakat bebörtönözték, a közéletet és a politikai életet pedig elfojtották. Szerinte a magyarok még tovább mentek: 1956-ban követelték, hogy a szovjet csapatok hagyják el az országot; függetlenséget, többpártrendszert akartak.
Gyilkos Kádárról beszélt Lázár
A rendezvények részeként a hétvégén számtalan programot és ünnepséget szerveztek Budapesten kívül is. Rengeteg helyen koszorúztak, néhol emlékművet avattak, és szinte mindenütt ünnepi beszédek is elhangzottak.
A szónokok egyike Lázár János volt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az évforduló alkalmából szombaton Szentesen, egy emlékműavatáson a „félbehagyott rendszerváltásra” utalva úgy fogalmazott, hogy mai eszükkel talán már sokan máshogy csinálnák ’89-et is: forradalmibban, megalkuvást nem ismerően, ’56-os módra.
Ha nem sikerül leszámolni a Kádár-rendszerrel, és helyébe ’56 szellemi örökségét helyezni, súlyos történelmi hibát követünk el – hangsúlyozta, majd felvetett egy kérdést is: Vajon beszélhetünk-e ’56 győzelméről akkor, amikor Kádár János sok honfitársunk szerint még ma is az egyik legnagyobb államférfi, az egyik legnagyobb magyar politikus?
Az a Kádár, aki az ’56 utáni megtorlásokat kitervelte, és végrehajtotta. Szerinte Kádár gyilkos, kollaboráns és hazaáruló volt, jóllehet ezt még mindig fájóan sok honfitársa nem tudja.
Közölte: Magyarország a sokszínű magyar népé, így az ország jövőjéről szóló döntés joga is kizárólag a magyar nemzet tagjait illeti meg. Úgy véli, hogy ez az egyszerű, de bátor program volt az, amellyel ’56 magyarjai magukra vonták Moszkva haragját.
Lázár szerint a 60 évvel ezelőtti eseményeket az kapcsolja össze a mai korral, hogy ugyanez a programja 2016 magyarjainak is. Elkeserítő és elgondolkodtató, hogy e program teljesüléséért még mindig küzdenünk kell. De különösen elkeserítő, hogy a magyar nemzeti szuverenitás programja még mindig kivívhatja valamely nagyhatalom haragját. Ráadásul egy olyan nagyhatalomét, amely elvileg a szövetségesünk – mondta.
Hogy lehet az, hogy a magyar szuverenitás képviseletére ismét a nagyhatalmi morgás meg a szankciók kilátásba helyezése a válasz? Igaz, most nem orosz tankok, hanem brüsszeli határozatok és eljárások formájában – fűzte hozzá.
Rétvári: Magyarországot nem lehet megtörni
Magyarország szabadságszerető ország, amely 60 éve az egész világnak megmutatta: erőszakkal megszállható, de megtörni nem lehet – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emléktáblájának avatásán a kiskunhalasi vasútállomáson. Rétvári Bence hangsúlyozta: Magyarország soha nem volt cinkosa egyetlen diktatúrának, totalitárius rendszernek sem.
Emlékeztetett: a történelmi idők megszállásait idéző „harács és einstand” szóhoz hasonlóan máig negatív érzéseket kelt az emberekben a málenkij robot. E cinikus kifejezés „számunkra nem valódi jelentését takarja”, hanem annak a 800 ezer „honfitársunknak az elhurcolását” és „bűn nélküli bűnhődését”, aki közül kétszázezren máig hatalmas tömegsírban, Szibériában nyugszanak – tette hozzá.
