Hagyományos módon, állami tiszteletadással kezdődött az október 6-ai nemzeti gyásznap. Az aradi vértanúk emléknapján, csütörtök reggel katonai tiszteletadás mellett a honvéd díszzászlóalj tagjai ünnepélyesen felvonták, majd félárbocra eresztették a nemzeti lobogót.
Koszorúk Batthyány Lajos és családja nyughelyénél (Fotó: MTI)
A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja.
Az ünnepség végén a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodó hangjaira felolvasták a tizenhárom aradi vértanú – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner (Lahner) György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly – nevét.
A kegyelet kifejezésére a lobogó egész nap félárbocon maradt a Kossuth Lajos téren.
A térről az emlékezők a Batthyány-örökmécseshez vonulnak át, hogy mécsesekkel tisztelegjenek az október 6-án Pesten kivégzett Batthyány Lajos, Magyarország első független, felelős kormánya miniszterelnökének emléke előtt.
A MAGYAROK „TITKOS FEGYVERE”
A hagyományokhoz híven az első magyar miniszterelnökről és az aradi tizenháromról a Fiumei úti temetőben lévő Batthyány-mauzóleumnál is megemlékeztek.
Vannak események a magyar történelemben, amelyek egységgé forrasztották a nemzetet, ilyen volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc is, amely még inkább összekovácsolta nemzetünket – hangsúlyozta beszédében Simicskó István honvédelmi miniszter.
Arad egyik tanulsága, hogy nincs az a hadsereg, megtorlás, idegen hatalom, amely útját állná nemzeti törekvéseinknek – mondta. A miniszter hozzátette, a történelem során megtanultuk, hogy az életnek igazi értéket csak az a szolgálat ad, amellyel „hazánk ügye felé fordulunk”.
Felidézte: a szabadságharc idején mindössze néhány hónap alatt kellett megszervezni a haderőt. A honvédelmi miniszter szerint viszont a magyar honvédek helytállása „minden józan számítást” felülírt, mert a Magyar Honvédségnek már akkor is volt egy titkos fegyvere: a hazaszeretet – adta tovább a miniszter szavait az MTI.
„A MEGSZENTELT ÁLDOZAT SOHASEM HIÁBAVALÓ”
Áder János államfő hagyományalakító módon most is egy kistelepülésen mondta el gyásznapi beszédét, melynek a középpontjában egy a szabadságharc kevésbé ismert helyi hőse állt.
Áder János beszédet mond az ócsai Halászy Károly Általános Iskolában (Fotó: MTI)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mindörökre a magyarság öntudatának legtisztább forrása maradt – szögezte le a köztársasági elnök csütörtökön a Pest megyei Ócsán.
Az államfő Halászy Károly honvéd százados tiszteletére, a Halászy Károly Általános Iskolában rendezett megemlékezésen kijelentette: „a hazaszeretet nem ünnepnapok hangzatos szava, hanem egy bennünk dolgozó erő”.
A reformkor szószólói, a forradalom sürgető fiataljai és a szabadságharc neves és névtelen mártírjai – köztük Halászy Károly és az aradi vértanúk – nem akartak mást, csak hogy Magyarország önmaga lehessen – mondta, hozzátéve, a síron túlról is azt üzenik nekünk: a megszentelt áldozat sohasem hiábavaló.
Áder János szólt arról, 1848 nyarán Pest megye településein a toborzások hírére az utcákon és a tereken férfiak gyülekeztek, akik nem születtek hősnek, csak szerették a hazát. Szerették a szabadságot, amely számukra most azt jelentette, hogy megszűnt az úrbér, az ősiség, az úriszék és a tized, felszabadultak a jobbágyok, közös lett a teherviselés, szabadabb a szó.
Halászy Károly, Alsónémedi helyettes jegyzője, fiatal tanító a településen már tavasszal lelkesítő beszédet tartott. Lelkesítő szavai nyomán Alsónémedi példásan sok önkéntest állított ki, vele együtt 404-et.
A szabadságharc bukása után a református tanítót, aki a harcokból századosként hazatért, 1849. július 25-én halálra ítélték. Halászy Károly az ócsai járásbíróság egykori udvarán halt mártírhalált. Éppoly fájdalmasat és égbekiáltót, mint a győztesek bosszújának többi áldozata, és éppoly hősieset, mint az aradi tizenhármak vagy a harcokban elesett honvédek – jelentette ki Áder János, aki úgy fogalmazott: Halászy Károly története egy világos, éles hangot, a lelkiismeret hangját hagyta ránk – tudósított az államfő beszédéről az MTI.
A NEMZETI GYÁSZNAP A HATÁRON TÚL
Aradon a megemlékezés délelőtt kezdődött, amikor a színültig megtelt római katolikus templomban Kovács Péter gyulai esperes-plébános, püspöki helynök celebrálásával szentmisét tartottak. Ezt követően helyezték el az ünneplők a Szabadság-szobornál a koszorúkat a vértanúk emlékére – számolt be az MTI.
Koszorúk Aradon, a vesztőhelyen felállított obeliszken (Fotó: MTI)
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében arról szólt, hogy amikor az erdélyi magyarok kérik a szabadságot szerető román honfitársaiktól, hogy csaknem száz esztendővel az 1918-as egyesülés után úgy tekintsenek rájuk, mint államalkotó nemzeti közösségre, akkor nem elvenni, nem elvitatni akarnak valamit, hanem csupán az egyenlő jogok, az emberi méltóság és a szabadság feltétlen tisztelete és szeretete vezeti őket, ahogyan az aradi mártírokat is ez vezette 167 éve.
George Falca, Arad polgármestere az ünneplőkhöz szólva arról beszélt, húsz éve egy olyan megemlékezés, amelyen magyarok és románok közösen vesznek részt, megosztó lett volna; ma azonban összehozza a két országot.
Az ünnepi beszédek után közös imádkozás és a koszorúk elhelyezése következett az aradi Vesztőhelyen.
Kalmár Ferenc András a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa arról beszélt, hogy csak közösen tudnak a nemzetek sikeres válaszokat adni. Kiemelte: az aradi vértanúk vallási, társadalmi, nyelvi és nemzetiségi különbözőségük ellenére össze tudtak fogni, s együtt harcoltak a szabad, független, polgári Magyarországért. Ehhez egymás elfogadására van szükség. Egyenként mindnyájan vesztesek leszünk – fogalmazott.
Kárpátalján Nagyszőlősön volt a központi megemlékezés.
Vértanúink példája azt üzeni nekünk, 21. századi magyaroknak: ha meg akarunk maradni és szabadságunkat meg akarjuk őrizni, akkor cselekednünk kell – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a nemzeti gyásznapi megemlékezésen csütörtökön Nagyszőlősön.
A báró Perényi Zsigmond Ugocsa vármegye 1849-ben kivégzett főispánjáról, felsőházi elnökről elnevezett középiskolában tartott központi kárpátaljai emlékünnepségen elmondott beszédében az államtitkár hangsúlyozta: „A hősök, akikre ma emlékezünk, különböző származású és hátterű, de egyformán magyar szívű férfiak voltak. Forradalmárok, akikre az áhított szabadság helyett halál, a virágzó jövő helyett pedig bitófa és golyó várt”.
