A párizsi és brüsszeli merényletek elkövetői egyfajta logisztikai bázisként használták Magyarországot – mondta Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke csütörtökön, a testület ülését követően tartott sajtótájékoztatón. A bizottságot csütörtökön tájékoztatták a magyar, belga és francia hatóságok közös vizsgálatának eredményéről a párizsi terrortámadások vonatkozásában.
Kósa Lajos szerint a határzár megépülése után ellehetetlenült a merénylői csoport magyarországi ténykedése (Fotó: MTI)
A kormánypárti politikus a bizottság több mint három és fél órás zárt ülését követő információkat foglalta össze. Tájékoztatása alapján a nyomozás alá vont csoport 15–18 tagból állt, és még egy ekkora csoport segítette őket logisztikai szempontból. Kiemelte, teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a merényletek elkövetői kihasználták az Európába irányuló migránsáradatot és visszaéltek az európai, valamint a magyar hatóságok jóhiszeműségével, továbbá a migránsok útját segítő civil szervezetek segítségével.
SZERVEZETT TERRORISTACSOPORTOK
Kósa Lajos közölte, a nyomozás eredményeiből kiderült, hogy a szóban forgó merényletekhez hasonló terrortámadásokat 15–30 tagból álló csoportok követik el. Egészen biztosan elmondható emellett, hogy a migránsáradattal több ilyen csoport is érkezhetett Európába, a magányos terrorcselekményre kiképzettek száma pedig becslések szerint akár több ezer is lehet – tette hozzá.
A nyomozás bebizonyította, hogy egyetlen migráns sem érkezik tájékozatlanul, pontosan tisztában vannak jogi lehetőségeikkel, az országok eljárási rendjével és azok kiskapuival, emellett okostelefonjaikon folyamatosan kapcsolatot tudnak tartani az őket segítő szervezetekkel és emberekkel – fejtette ki a Fidesz frakcióvezetője.
A kormánypárti politikus fontosnak nevezte, hogy a magyar határzár teljesen ellehetetlenítette a nyomozás alá vont merénylői csoport munkáját, míg korábban a dublini és schengeni protokollok nem jelentettek akadályt számukra. A párizsi merénylet előtt ugyanis nem volt megoldott az európai szolgálatok együttműködése, így fordulhatott elő, hogy a magyar hatóság még annak ellenére sem tudott fellépni, hogy az elkövetők némelyikét más uniós országok körözési listáján szerepelt köztörvényes bűncselekmények miatt – fejtette ki.
Kósa Lajos kérdésekre válaszolva egyértelműen kijelentette, hogy szerinte nem hibázott a Terrorelhárítási Központ (TEK), sőt példás adatgyűjtést és felderítést végzett az ügyben. Megjegyezte azonban, a nyomozás adataiból arra lehet következtetni, hogy a párizsi és brüsszeli merényletek nagy valószínűséggel meghiúsíthatóak lettek volna, ha a terrorelhárítással foglalkozó észak-atlanti biztonsági szolgálatok együttműködése teljes. Példaként említette, hogy a párizsi és brüsszeli merényletekkel összefüggésbe hozható emberek közül összesen 14-en haladtak át Magyarországon, egy részük ugyan Európában született, francia állampolgár volt, akit a francia hatóságok már kerestek is, de a regisztráció „semmit nem oldott meg”, mert hamis okmányokkal utaztak.
ÉRDEMI PLUSZINFORMÁCIÓK NÉLKÜL?
Harangozó Tamás, a testület szocialista alelnöke a bizottság zárt ülése után úgy nyilatkozott, pluszinformációt nem kapott az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a Magyarországon átutazó terroristák ügyében a kedden a sajtóban megjelentekhez képest.
Harangozó Tamás sajtótájékoztatóján azt mondta: „semmilyen komoly és valódi információt” a Magyar Idők keddi számában leírtakhoz képest a bizottság ülésén nem hallottak, csak apróbb részletinformációkat.
A Magyar Idők kedden írt arról, hogy a tavaly november 13-ai párizsi és a 2016. március 22-ei brüsszeli merényleteket elkövető terroristasejt több tagja tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon.
Az ellenzéki politikus azt mondta, mindenki döntse el maga, hogy a rendészeti bizottság ülése egy kampányrendezvény volt-e. Tavaly december eleje óta tudnak a magyar hatóságok az ügyekről, azóta folynak a nyomozások. A kérdés, hogy négy nappal a népszavazás előtt indokolt volt-e az egy éve tartó ügyről tájékoztatást tartani a bizottsági ülésen – tette hozzá.
