2026. április 8., szerda

Júliustól Lengyelországé a V4-ek elnöki tisztsége

Orbán Viktor: A legnehezebb és legbonyolultabb évet tudja maga mögött a visegrádi csoport

A négy visegrádi ország szerdán Prágában kormányfői csúcstalálkozót tartott, amelyen Csehország jelképesen átadta Lengyelországnak a regionális csoportosulás soros elnöki tisztségét. Prága 2015. július elsejétől töltötte be a V4-ek elnöki tisztségét. 2016. július elsejétől a következő egyéves időszakra ezt Varsó veszi át tőle.

Orbán Viktor (jobbról), Bohuslav Sobotka, Beata Szydlo és Robert Fico (Fotó: MTI)

Orbán Viktor (jobbról), Bohuslav Sobotka, Beata Szydlo és Robert Fico (Fotó: MTI)

„A legnehezebb és legbonyolultabb évet tudja maga mögött a visegrádi csoport, s a felmerült problémákkal sikeresen megbirkózott” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a négy visegrádi ország kormányfőjének csúcstalálkozója után szerdán Prágában sajtóértekezleten az MTI tájékoztatása szerint.

Orbán Viktor köszönetet mondott a V4-eknek – és külön a cseh kormányfőnek –, hogy az elmúlt évben segítséget nyújtottak Magyarországnak a migrációs válság kezelésében, és kiálltak a magyar kormányzat mellett az EU-val folytatott politikai vitákban.

A magyar miniszterelnök szerint a V4-ek sikertörténet, s jelenleg a gazdasági növekedés motorja az EU-ban. „A V4-ek nélkül az EU-ban nincs gazdasági növekedés, csak stagnáció és visszaesés” – mutatott rá.

A visegrádi országok kormányfői a szerdai találkozó keretében részt vettek a Prague European Summit elnevezésű vitafórumon tartott beszélgetésen. Az MTI tudósítása szerint Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök alapvetően az Európai Uniót érintő válságokról beszélt, hangsúlyozva a V4-ek szerepét a problémák megoldásában.

„Az Európa előtt álló igazi nagy kihívás ma az, hogy a kontinens államai különböző módon képzelik el a jövőt, ami a migrációs válság példáján jól kimutatható” – jelentette ki a vitafórumon Orbán Viktor kormányfő. A magyar miniszterelnök szerint Európa jövőjét illetően alapvetően két karakteres elképzelés van, amely jól kimutatható a migrációs válság példáján. Az egyik elképzelés szerint a világ hatalmas népmozgás előtt áll, amelyet nem lehet elkerülni, ezért annak kezelésével kell foglalkozni, míg a másik szerint Európa meg tudja állítani határain az ellenőrizetlen népmozgást.

„Európa elég erős, elég gazdag, elég tapasztalt ahhoz, hogy elég ereje legyen, hogy azt mondja, ha akármilyen világmozgások is indulnak meg, mondjuk tőlünk délre, a mi kontinensünkre, a mi világunkba ellenőrzés nélkül, külön engedély nélkül egyetlen ember sem jöhet be” – vélekedett Orbán Viktor.

„Ezért nem beilleszteni akarjuk a migrációt az életünkbe, hanem fékezni akarjuk, ellenőrzés alá akarjuk vonni, és ameddig csak lehet, ki akarjuk zárni az életünkből” – szögezte le.

Bohuslav Sobotka Európa legnagyobb mai problémájaként a migrációs válságot említette, és kifejezte meggyőződését, hogy ez nem fog az Európai Unió megszűnéséhez vezetni. Úgy vélte, hogy a növekvő populizmus és az emberek frusztrációja sokkal nagyobb veszélyt jelentenek. A megoldásokat az uniós tagállamok közti bizalom megerősítéséhez, a folyamatos párbeszédben és az összetartozás megerősítésében jelölte meg a cseh kormányfő.

A cseh miniszterelnök bejelentette: Prága vitát kezdeményez az Európai Unió jövőjéről. „Nagyra értékelem a cseh elnökség kezdeményezését, hogy legyen egy közép-európai vita, s ebben a dimenzióban próbáljuk megérteni európai jövőnket” – jegyezte meg Orbán Viktor.

Sobotka álláspontjához csatlakozva a magyar kormányfő a migráció mellett három további válsággal bővítette a listát. Elsőként arról beszélt, hogy a nyugati elit 2008 óta már nem tudja gazdasági sikerekkel igazolni politikáját, ezért legitimációs válság alakult ki Európában, az emberek már nem érzik a magukénak az elit politikáját. Másodikként a nyugati demokrácia válságát említette, mert nagy eltérés van az elit és a lakosság helyzetértékelése között. A harmadik válságot a demokrácia exportjára épített európai külpolitika kudarca jelenti, ami problémákat okoz.

Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Unióban ma fragmentáció, szétaprózódás veszélye fenyeget. „Pillanatnyilag nagyobb az esélye a fragmentációnak, mint a mélyebb integrációnak” – vélekedett a szlovák kormányfő.

Beata Szydlo hangsúlyozta: elfogadhatatlan az Európai Unió kisebb csoportokra, „uniókra” osztása. Európának párbeszédre van szüksége, s meg kell hallgatni minden tagállam szavát.

Magyar ember Magyar Szót érdemel