A nemzeti ünnepek szokásos forgatókönyvével, a zászlófelvonással vette kezdetét kedden reggel az 1848-49-es forradalom és a szabadságharc ünnepségsorozata. Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, kedden reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Az ünnepség a százhatvannyolc évvel ezelőtti március 15-e fontos helyszínén, a Múzeumkertben, a Magyar Nemzeti Múzeum előtt folytatódott, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. A kormányfőt tüntetők igyekeztek megzavarni.
Az esős idő ellenére is nagy tömeg gyűlt össze a múzeumkertben (Fotó: MTI)
Több kormánytag vidéken tartott beszédet az ünnep alkalmából, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pedig Encsen.
A forradalom ünnepén – már ezt is a „hagyományokhoz” tartozik – több tüntetést is tartottak Budapesten. Különböző helyszíneken az ellenzéki pártok is megtartották ünnepségeiket, melyeken a szónokok a kormány bírálatára használták fel az alkalmat.
Orbán Viktor miniszterelnök szintén az aktuális politikai helyzethez igazította beszédét, amelynek központi témája Európa jövője és a kényszerbetelepítés volt.
ORBÁN: EURÓPA NEM SZABAD
„Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Múzeumnál. A kormányfő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott díszünnepségen elutasította a kényszerbetelepítést, jelezte: nem fognak engedni sem zsarolásnak, sem fenyegetésnek – összegezte az MTI a miniszterelnök beszédének központi mondanivalóját.
Orbán Viktor beszédét tartja (Fotó: MTI)
Orbán Viktor közölte, „eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot”, „szembeforduljunk és ellenálljunk”, illetve „szövetségeseket gyűjtsünk”, hogy megakadályozzák Európa tönkretételét.
„Pártállásra való tekintet nélkül egységbe hívjuk Magyarország minden polgárát és egységbe hívunk minden európai nemzetet” – fogalmazott ünnepi beszédében, hangsúlyozva: Európa egységét helyre kell állítani.
A miniszterelnök szerint Európa vezetői és polgárai nem élhetnek többé két külön világban. Elmondta, összefogással sikerül az egységet helyreállítani, de ha „széthúzunk, elbukunk”.
„A népvándorlás lassú víz, amely kitartó sodrással mossa el a partot” – figyelmeztetett. Kifejtette: humanitárius ügynek adja ki magát, de valódi természete a térfoglalás. Ami térfoglalás nekik, az térvesztés nekünk – tette hozzá.
Először csak néhány százról, egy-kétezer betelepítettről van szó, de ma egyetlen felelős európai vezető sem meri „letenni a nagyesküt”, hogy ez a szám nem szaporodik-e fel tíz- és százezrekre.
A miniszterelnök szerint a magyar nemzet történelme a befogadások és a kultúrák összekapcsolódásának történelme is. „Aki új családtagként, szövetségesként vagy életéért futó jövevényként bekéredzkedett, azt beengedtük és nálunk új hazát talált” – hangsúlyozta. Szerinte azonban az mindig ellenállásba ütközött, aki az ország átalakításának céljával vagy erőszakkal érkezett.
Orbán Viktor kijelentette: a népvándorlás megállításához először Brüsszelt kell megfékezni. A miniszterelnök egyértelművé tette: a magyarok nem fogják megengedni, hogy mások mondják meg, kivel éljenek együtt, kivel osszák meg az országot.
A kormányfő kifejtette: elutasítják a kényszerbetelepítést, nem fognak engedni sem zsarolásnak, sem fenyegetésnek.
Mint fogalmazott, ma, 168 évvel az európai népek nagy szabadságharcai után „a mi közös otthonunk, Európa nem szabad”, a kontinens „ma olyan hervatag, erőtlen és bágyadt, mint a virág, amelyen titkos féreg foga rág”. Szavai szerint Európa ma azért nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, márpedig „ma Európában tilos kimondani az igazságot: fonják akár selyemből is, a szájkosár az szájkosár marad”.
Orbán Viktor szerint arról sem szabad beszélni, hogy „Brüsszel ma lopakodva nyeli el nemzeti szuverenitásunk újabb és újabb szeleteit, hogy Brüsszelben ma sokan egy Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, amelyre soha senki nem adott felhatalmazást”.
Ám „az igazság elfojtására épülő Európa gerendái mindenhol recsegnek és ropognak”, a kontinens „jólétben szunyókáló” népei „lassan felébrednek”, mert talán megértették: a jövőjük forog kockán.
„A sors könyvében ma az van megírva, hogy a rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, különálló, ősi, nemzeti”. „Ha ebbe belenyugszunk (...), elnyel bennünket az Európai Egyesült Államok hatalmas bendője”. Ezért az a feladatunk, hogy „legyőzzük, átírjuk és megváltoztassuk a nekünk szánt sorsot” – zárta beszédét Orbán Viktor.
Az MTI beszámolója szerint a beszédet hallgatók teljesen megtöltötték a múzeum előtti utat. A tömeg „Viktor! Viktor!” felkiáltásokkal köszöntötte és búcsúztatta a miniszterelnököt. A beszéd alatt egyre erősödő esőben szinte egyenlő arányban lehetett látni magyar és lengyel nemzeti lobogókat, de magasba tartották a Civil Összefogás Fórum (CÖF) zászlaját is, egy – feltételezhetően lengyel szimpatizánsok által hozott – táblán pedig angol nyelven az volt olvasható: „Magyar barátaink védjétek meg keresztény alkotmányotokat az ateista EU-val szemben!”
Az ünnepség alatt végig hallani lehetett Kálvin téren tüntetők kiabálását, sípolásait. A múzeumkerti ünnepi megemlékezés után a Nemzeti Lovas Díszegység vezetésével a menet továbbindult a budai Várba, ahol egész nap színes programokkal várták az érdeklődőket.
A SZABADSÁG A VÁLASZTÁS JOGA
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Hódmezővásárhelyen azt mondta: ma a szabadság a választás jogát, a választás lehetőségét jelenti, ezt a jogot kell megvédenünk nekünk, magyaroknak. A Miniszter az MTI közlése szerint úgy fogalmazott, a szabadságunk túl drága ahhoz, hogy egyetlen brüsszeli határozat elvehesse, megkurtíthassa. Nincs kvóta a magyar nép egyetértése és engedélye nélkül – tette hozzá.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI tájékoztatása szerint Encsen arról beszélt, hogy hősök, igazi forradalmárok voltak 1848 fiataljai, a jó ügyért harcoltak, a „teremtő” szabadságért, a polgári Magyarországért.
„A forradalmat és a szabadságharcot emberek csinálták, csinálják, családapák, napszámosok, forradalmárok.” Hozzátette, 1848 fiataljai hősök voltak, igazi forradalmárok.
Kiemelte, hogy az ünnepek adják a hétköznapok értelmét, amíg vannak ünnepeink, amíg együtt tudunk lenni, ünnepelni, addig van reményünk, erőnk ahhoz, hogy a hétköznapokon is kitartsunk.
CENZÚRA, DIKTATÚRA, KORRUPCIÓ?
Az MSZP elnöke szerint nincs szabad sajtó szabad társadalom nélkül, sem szabad társadalom szabad sajtó nélkül, a sajtószabadság pontosan megmutatja a társadalom állapotát.Tóbiás József erről a párt alapítványa által létrehozott Szabad Sajtó-díj átadásakor beszélt tegnap. A díjat Bombera Krisztina televíziós újságíró, Galkó Balázs színművész és Klecska Ernő újságíró kapta. Az ellenzéki párt vezetője köszöntőjében kiemelte: a sajtószabadság pontosan megmutatja a társadalom állapotát, és ma semmi ok a magyar sajtó szabadságának ünneplésére. Nem a létező, hanem az óhajtott sajtószabadságot ünnepeljük – fogalmazott Tóbiás József, arra figyelmeztetve, a közmédia „habonyosodik”, a TV2 „vajnásodik”. Szerinte a Fidesz nagyrészt ellehetetlenítette a sajtónak azt a részét, amely nem szolgálja ki. De ez a világ nem tart örökké, innen lehet csúnyán bukni – jelentette ki a szocialista politikus.
Gyurcsány Ferenc szerint 2016-ban az önkényt Magyarországon Orbán Viktornak hívják, az új keletű önkény nem Bécsben, hanem Budapesten, a Kossuth téren próbálja meg akaratát érvényesíteni – írta az MTI. A Demokratikus Koalíció elnöke erről kedden, a párt ünnepi megemlékezésén beszélt.
Gyurcsány Ferenc a Pilvax kávéház előtt tett sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: amikor „az önkény ura” a szabadság szavát veszi a szájára, akkor „bemocskolja egyik legszebb szavunkat”.
Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője a párt március 15-ei ünnepségén kedden a budapesti Pilvax kávéházban azt mondta, hogy a globális kapitalizmus és a „korrupt kormányok” korában is érvényt kell szerezni Táncsics Mihály igazságának, a szegények felemelésének. Emlékeztetett az egykor Orosházáról a parlamentbe juttatott Táncsics első követelésére, a zsellérek földhöz juttatására, és párhuzamot vont napjaink politikájának aktuális kérdéseivel.
Szigetvári Viktor, az Együtt – A Korszakváltók Pártjának elnöke kedden Keszthelyen tartott ünnepi beszédében azt mondta: az Orbán-rezsim, amely már nem nevezhető demokratikusnak, rárontott a szabadságra. Ez még akkor is így van, ha blogokon lehet okosakat mondani, és pamfletekben is lehet tiltakozni a kormány ellen.
A Jobbik elnöke egy „tavaszi antikorrupciós hadjárat” elindítását jelentette be kedden pártja március 15-ei ünnepségén, a budapesti Petőfi téren – írta az MTI. Vona Gábor értékelése szerint a tizenkét pont ma is aktuális, egy pont azonban hiányzik: ma odaírnák azt is tizenharmadikként, hogy „a tolvaj politikusokat börtönbe zárassák!”. A kormány kezdi elveszíteni az önkontrollt – hangoztatta az ellenzéki politikus, aki a véleményét az alaptörvény terrorveszélyhelyzettel összefüggő tervezett módosításával, a Nemzeti Választási Irodánál történtekkel és a titkosításokkal indokolta.
A Jobbik elnöke közölte azt is, hogy javasolni fogja pártjának, majd az Országgyűlésnek, hogy fogadjon el egy határozatot, amelyben rehabilitálja 2006-ot, és rögzíti, hogy a Gyurcsány-kormány idején 2006-ban „a magyar nép joggal vonult az utcára egy hazug és korrupt kormánnyal szemben, és ezzel példát mutatott az utókornak”.
Vona Gábor a beszédében március 15-e feladataként hivatkozott a lelkesültség és a hazaszeretet tüzének fellobbantására, és azt kérte a jelenlévőktől, hogy ne csak az ünnepeken lelkesedjenek a hazáért és a szabadságért, hanem a hétköznapokon is.
