Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) a Magyarországról szóló jelentésről tárgyalt tegnap Brüsszelben. Ezúttal is heves vitát váltott ki a jelentéstervezet, amelyet Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő ismertetett. A jelenlegi magyar kormány munkáját elítélő tervezet szerint Magyarországon rendszerszintűen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.
A LIBE korábbi ülése (Fotó: MTI/EPA)
A jelentéstervezet olyan, az Európai Bizottsággal már lezárt ügyeket melegít fel, mint a bírói függetlenség kérdése, valamint a sajtó- és a szólásszabadság állítólagos romló helyzete, de bírálja az országot többek között a romák helyzete miatt is. A jelentés szerint Magyarországon aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás minősége, a korrupció, az adatvédelem és a hozzá kapcsolódó személyiségi jogok, a véleménynyilvánítás szabadságának a csorbítása, a vallás- és gyülekezési szabadság helyzete, az egyenlő bánásmód hiánya, a kisebbségekhez tartozók jogainak diszkriminációja, valamint a menedékkérők jogainak csorbítása és a szociális jogok hiánya.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap a vasárnapi országgyűlési választás eredményét értékelő sajtótájékoztatóján kitért a brüsszeli ülésre is, és elmondta, hogy szerdán megkeresték a LIBE-bizottságot azért, hogy kifejthesse az álláspontját az ülésen a magyar kormány is. A bizottság vezetői azonban ezt a kérést visszautasították, márpedig Magyarországot a magyar emberek döntése alapján a kormány képviseli – mondta.
„Ezzel leleplezték magukat, a LIBE-bizottság súlyosan antidemokratikus eljárást folytat az országgal szemben, hiszen nem számít nekik a magyar emberek véleménye, akarata” – közölte Szijjártó Péter.
A külügyminiszter megjegyezte: a jelentés egy célt szolgál, a Soros-birodalmat, ugyanis „azok, akik beavatkoztak a magyar választási folyamatba”, most rendkívül csalódottak, mert minden kísérletük ellenére a magyar emberek nemet mondtak a bevándorláspárti politikára és azokra a pártokra, amelyek ilyen álláspontot foglaltak el a kampányban.
Szavai szerint ennek ellenére „a politikai támadássorozatot Brüsszel folytatni fogja Magyarországgal és a magyar emberekkel szemben, holott a magyarok minden kétséget kizáró felhatalmazást adtak a bevándorlásellenes kormány számára, hogy folytassa munkáját”.
Szijjártó Péter ismét megerősítette, a magyar kormány a nyomás ellenére is ki fog tartani migrációt ellenző politikája mellett.
A NYOMÁSGYAKORLÁS A CÉL
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint Soros brüsszeli emberei ismét frontális támadást indítottak Magyarország ellen, a csütörtökön bemutatott „Soros-jelentés” egyértelműen újabb politikai nyomásgyakorlás, amelyben rá akarják kényszeríteni Magyarországot arra, hogy fogadjon be migránsokat.
„Épp, hogy csak túlvagyunk a választásokon, de Soros brüsszeli emberei máris frontális támadást indítottak Magyarország ellen az Európai Parlamentben” – mondta. Hangsúlyozta: a magyar emberek világossá tették a választásokon, hogy nem kérnek ebből, egyértelművé tették, hogy Magyarország nem akar bevándorlóország lenni. A Fidesz kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott: „a Soros-birodalom brüsszeli képviselői semmibe veszik az emberek döntését, semmibe veszik a magyar demokratikus választások eredményét, dühösek, agresszívek, fenyegetőznek pénzmegvonással, szavazati jog felfüggesztéssel”.
Kijelentette: mindez teljesen elfogadhatatlan, és a Fidesz-kormány továbbra is mindent meg fog tenni, hogy megvédje Magyarországot a bevándorlástól. Nem fogunk engedni ebben a kérdésben és folytatjuk a küzdelmet a brüsszeli nyomásgyakorlással szemben – tette hozzá.
INDULATOK ÉS TÁJÉKOZATLANSÁG
Az indulatoktól sem mentes vita során főként a bal- és liberális oldalról érte sok kritika Magyarországot a civiltörvény, illetve a migrációs kvóta elutasítása miatt, de voltak, akik kiálltak mellette. A Fidesz EP-képviselői politikai szándékoktól vezéreltnek és alaptalannak nevezték a jelentéstervezet vádjait, Ujhelyi István szocialista képviselő felszólalásában viszont a magyar kormányt bírálók táborát szaporította, akik egyébként is többen voltak, mint a Magyarországot védelmezők.
A felszólaló képviselők közül sokan Magyarországgal kapcsolatos tájékozatlanságukat árulták el. Példaként hozható fel a portugál Ana Gomes, az európai szocialista frakció tagja, aki szerint a választás után nincs okuk azt gondolni, hogy a magyar kormány visszafogja majd magát, erre példaként említette, hogy lemondott a főrabbi, illetve, hogy „bezárták” a Magyar Nemzetet, és elhallgatott a Lánchíd Rádió. (A főrabbi lemondását a Mazsihisszel való egyet nem értéssel indokolta, az említett médiumok pedig a tulajdonos, Simicska Lajos döntése nyomán szűnhetnek meg.)
Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő, aki bemutatta a tervezetet, arról beszélt, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen.
Kiemelte, nem a menedékkérőkről van szó, hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. „A figyelmeztetések ideje lejárt” – fogalmazott.
Sargentini azon vádakra reagálva, amelyek szerint a dokumentum mostani nyilvánosságra hozatala „bosszú” lenne a magyar választás eredménye miatt, elmondta, hogy csaknem egy éve tanulmányozza a helyzetet, és eredetileg márciusban akart előállni a tervezettel, de meggondolta magát, mert nem akarta befolyásolni a választásokat.
Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó hangsúlyozta: nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, ugyanakkor több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.
Az Orbán Viktort gyakran kritizáló, ugyancsak néppárti Frank Engel rámutatott: a tervezet elveszik a részletekben, pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Szerinte húsz év alatt a Fidesz megváltoztatta az államot, megváltoztatta az atmoszféráját.
„Az volt Orbán Viktornak a célja, hogy megakadályozza, hogy az ellenzék megerősödhessen, és bármely eszköz elfogadhatóvá vált számára, hogy ezt elérje” – mondta. Aláhúzta továbbá, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át az országba, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.
A szociáldemokrata Ana Gomes úgy vélekedett, hogy átfogó és világos a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években, az országban súlyosan sérülnek az emberi jogok, a jogállamiságot pedig „rendszerszintű veszély fenyegeti”. A képviselő érintette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.
Ezzel szemben a lengyel Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa szerint alaptalan vádak érik a magyar kormányt. Mint közölte, „minden országnak joga van védenie a szuverenitását, Magyarországot pedig csak a kulturális különbségek miatt támadják”.
Erre reagálva Sophia in ’t Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Aláhúzta, hogy a magyar kormány „undorító gyűlöletkampányt” folytat, Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az Unióba.
MAGYAR HANGOK A VITÁBAN
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője és a LIBE-bizottság alelnöke a jelentésre reagálva kiemelte, hogy 2004 óta a bizottság tagja, 2007 óta pedig az alelnöke, ilyen eljárásjogi módon még sosem hoztak elő jelentést. Olyan jelentésről még sosem folyt vita a bizottságban, amelyet az ülés kezdetének pillanatában kapnak meg a tagok. Senki más nem láthatta eddig Sargentini asszony szerint ezt a jelentést – érdekes módon a tartalom nagy részét a Népszava már kiszivárogtatta, holott a képviselő azt hangoztatta, hogy a választások előtt nem jön majd ki ilyen jelentés. Annak ellenére, hogy kevés ideje volt alaposan átnéznie a jelentést, a képviselő szerint ki kell vizsgálni ezeket az eljárásjogi kérdéseket.
Gál Kinga szerint „azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Hozzátette, a tényszerűség teljesen hiányzik a diskurzusból, az eljárás pedig „előre megkomponált koncepciós pernek néz ki, ahol előre eldöntött politikai döntés születik”.
Magyarországot egy szubjektív életérzésből kiindulva szapulják – mondta. A magyar közvéleményt ez a gyűlölködő és megalapozatlan magyarkormány-fóbia irritálja a legjobban. „Magyarországon nem bántalmaz a rendőrség tüntetőket, nem tartóztat le ellenzéki politikusokat, nem gyilkolnak meg újságírókat, mégis csak nálunk látnak újra és újra rendszerszintű, mondvacsinált problémákat” – fogalmazott Gál Kinga.
Járóka Lívia, a Fidesz–KDNP roma származású EP-képviselője, az EP alelnöke szintén felszólalt a LIBE-bizottság jelentését ismertető EP-vitában.
Felháborítónak mondta, hogy a romákat próbálják felhasználni ahhoz, hogy üssenek a magyar kormányon, hiszen Orbán Viktor és kormánya volt, aki véget vetett a magyar romákat megfélemlítő Magyar Gárda felvonulásainak, valamint a romagyilkosságoknak, nem pedig a szocialista kormányok. Ezenfelül az ő szociálpolitikája volt az, ami lehetőséget adott a romáknak ahhoz, hogy cigánytelepekről emberi körülmények közé költözzenek, sőt a közmunka révén munkát is adott tömegeiknek.
De Orbán Viktor és kormánya volt az, amelyik először küldött roma képviselőt az EU parlamentjébe személyemben – foglalta össze, miért tartja hazugságnak a romákkal való példálózást a jelentésben. Azt is megemlítette, hogy ha a romák olyan fontosak lennének, akkor nem „rúgták volna ki” viharos gyorsasággal az ET főtitkárának egyébként szintén roma származású romaügyi jelentéstevőjét csak azért, mert a baloldal ellen szólalt fel.
Morvai Krisztina EP-képviselő az ülésen úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak folyamatosan nekimegy az Európai Unió, mert kiállunk a nemzeti szuverenitásunk és függetlenségünk mellett, nem hagyjuk hogy bevándorlóországot csináljanak belőlünk.
Reményét fejezte ki, hogy ezzel példát mutatunk más tagállamoknak is. Majd emlékeztetett, hogy 70 százalékos részvétel mellett kétharmados többséget szerzett a hazai választásokon a tömeges bevándorlást ellenző kormány, akiknek sikerült ellenállniuk a hatalmas túlerővel és a „Soros-csapatokkal” szemben. Nyilván ezt nehéz feldolgozni – tette hozzá.
Egészen más hangot ütött meg Ujhelyi István szocialista képviselő, aki elmondta, elképesztően szégyelli magát.
„Én egy büszke magyar családapa vagyok és hazafi, szociáldemokrata európai politikus, és elképesztő módon szégyellem magamat, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika az európai szövetségeseink előtt. Önök most betekintést nyerhettek, hogy milyen hazugságdömping van Magyarországon. Nem csoda, hogy a magyar társadalom ismét bedőlt az ellenségképnek. Az általa gondolt védettségre, Orbánra szavazott” – állította.
ŐSSZEL KERÜLHET A PARLAMENT ELÉ
A képviselők május 15-éig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez, amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, mely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az atomfegyverként is emlegetett eljárás, a hetes cikk megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
Nyitókép: A LIBE korábbi ülése (Fotó: MTI/EPA)
