A magyar kormány kiemelten fontosnak tartja a hétvégi magyar iskolák támogatását, az intézmények jelentősen hozzájárulnak a magyar identitás megőrzéséhez – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár pénteken Budapesten.
Potápi Árpád János (Fotó: MTI)
A hétvégi magyar iskolák találkozóját első alkalommal rendezték meg Budapesten, a programra csaknem 100 résztvevő érkezett a világ minden tájáról.
Potápi Árpád János rámutatott: ismereteik szerint 213 hétvégi magyar iskola működik a nagyvilágban, amelyeket tavaly egy kérdőívvel kerestek meg és erre 117-en válaszoltak. Ezen intézményekben mintegy 5200-5300 gyermek tanul.
A nemzetpolitikai államtitkár azt mondta: szeretnék ezeket az intézményeket minél inkább támogatni, hogy a fiatalságot meg tudják őrizni magyarnak. Az államtitkárság ezért tavaly két pályázatot hirdetett, a hétvégi iskolák számára 200 milliós, a diaszpóra szervezetei számára 300 milliós kerettel.
Hozzátette: reméli, a jövőben a magyar iskolák követelményszintjét minél inkább egységesíteni tudják.
A nemzetpolitikai államtitkár felidézte, 2010-ben döntött az Országgyűlés, hogy az egységes magyar nemzet megalakítása előtt minden akadályt lebont, s elfogadták a kettős állampolgársági törvényt, majd az alaptörvényben rögzítették, hogy Magyarország minden egyes magyarért felelősséget visel éljen bárhol a világon.
2011-ben létrehozták a diaszpóra tanácsot, amely minden évben ülésezik. 2013-ban 47 résztvevővel elindult a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Program, 2015-től a szórványt támogató Petőfi Sándor Program, ezekben jelenleg 185-en dolgoznak. Az idén 225 ösztöndíjassal hirdették meg a programokat – jelezte az államtitkár.
Kitért a Diaszpóra stratégia megalkotására, amelyhez 40 ország gyakorlatát vizsgálták meg.
Szilágyi Péter nemzetpolitikai helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a hétvégi iskolák visszajelzéseiből az derült ki: az intézmények jelentős része hetente, kéthetente tart oktatást. Sok esetben van igény magyar érettségire való felkészítésre – mondta. A pedagógusok többségének van magyarországi diplomája, de nagyon kevesen vesznek részt továbbképzésen. A cél utóbbiak számának növelése.
Számos iskolának nincs kapcsolata Kárpát-medencei intézményekkel, illetve semmilyen állami támogatást nem kapnak. Általában eszközökre, tárgyi feltételekre, oktatási segédanyagokra van szükségük – közölte.
Ezen jelzések alapján hirdették meg a hétvégi iskoláknak, illetve a diaszpóra szervezeteinek szóló pályázatokat. A felhívásra 70 pályázat érkezett a hétvégi iskoláktól és 244 a diaszpóra szervezeteitől, a kérelmek feldolgozása jelenleg zajlik – mondta Szilágyi Péter.
Kitért arra is: jelenleg 2,5 millió a magyarság száma a diaszpórában, és nagyjából ugyanennyi a Kárpát-medencében is.
Kiemelte: nincs A és B típusú állampolgár, így akik magyar állampolgárokká váltak, már részt vehetnek az áprilisi választásokon. Hozzátette: elérték a kitűzött célt, hogy legyen egymillió új állampolgár, 873 ezren tettek állampolgársági esküt és 130 ezer a visszahonosítottak száma.
Jelezte: míg 2009-ben 9,1 milliárdot fordítottak nemzetpolitikára, 2017-ben az államtitkárság esetében ez az összeg 82 milliárd forint volt, összkormányzati szinten pedig 100 milliárd, és idén is hasonló összeggel számolnak.
Beszámolt arról, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Programban eddig 385 ösztöndíjas utazott ki, jelenleg 34 ország, és 150 szervezet vesz részt a programban.
Szólt arról is, hogy az idén a magyar emlékek összegyűjtését célzó Julianus programot szeretnék megerősíteni, kérte, hogy akik ilyenről tudnak a nagyvilágban, jelezzék azt. Eddig 434 emléket sikerült összegyűjteni – jelezte Szilágyi Péter.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet a Minority SafePack nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésre is, és kérte minél többen írják azt alá.
