A Willkommenskultur fogyatkozó lelkesedéssel vallott hazájába, Németországba érkezett ma Orbán Viktor, annak is a bevándorlásnak a leginkább kitett déli tartományába, Bajorországba. A magyar miniszterelnököt Horst Seehofer, bajor kormányfő, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke hívta meg pártja szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportjának a háromnapos tanácskozására, amelyet a Seeon kolostorban tartanak.
Horst Seehofer, Orbán Viktor és Alexander Dobrindt (Fotó: MTI)
A magyar kormányfő látogatását nagy figyelem kísérte, nem csupán a német médiában. Ennek elsődleges oka vélhetően Orbán Viktor rossz sajtója Németországban a migránsválság kitörése óta. A magyar menekültpolitika egyik ügyeletes bírálója, Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke a Bildnek adott, tegnap megjelent interjúban fel is szólította Horst Seehofert, hogy a párt bajorországi tanácskozására meghívott Orbán Viktornak világosan hozza tudtára, hol húzódnak a határok a menekültek ügyében, valamint a sajtó- és a véleményszabadság területén. Schulz szerint megengedhetetlen, hogy miközben néhány európai uniós tagállam, mint Németország nagy erőfeszítéseket tesz, mások egyetlen menekültet sem hajlandóak befogadni. Az SPD elnöke ezután azzal vádolta meg a magyar miniszterelnököt, hogy „megtorpedózza a menekültek elosztását”, országának „csupán 1920 menekültet kellene befogadnia”, de őt „nem érdekli az EU-s jog”. Mondandóját azzal a fenyegetéssel zárta, hogy elzárják az uniós csapokat azoktól az országoktól, amelyek nem fogadnak be menekülteket.
Aki tehát nem lelkesedik, a Willkommenskulturhoz, (a bevándorlóknak szóló Istenhozzádhoz) annak Istenveledet mondana Martin Schulz, legalábbis ami az uniós alapokból való részesedést illeti.
A Seeon kolostorban folytatott tanácskozást követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor nyilatkozata részben Martin Schulz bírálatára adott válasznak tekinthető, ugyanakkor politikai reagálásként is felfogható azokra a Németországban lezajló folyamatokra, amelyeket egyes elemzők találóan úgy jellemeznek, hogy az Istenhozzád a (menekültbefogadás) kultúrája fokozatosan átalakul az Istenveled (a menekültszétosztás szorgalmazásának) a kultúrájává.
Orbán Viktor bevezető szavai szerint a bajorokat és a magyarokat mély és hosszú kapcsolat köti össze. Egészen Szent István nejétől, Gizellától kezdve a győri Audi gyárig húzódik ez kapcsolat, amelynek a mélysége a kormányfő szavai szerint eléri a barátságot.
„Mindig őszinte és nyílt és korrekt beszélgetésekben volt részem Bajorországban, ma is ez történt” – mondta a magyar kormányfő, aki aláhúzta, nem kíván tiszteletlenül a német belpolitikába beavatkozni.
„A mi testtartásunk alapvetően a tisztelet testtartása, a német vitákat majd a német emberek lefolytatják és a német döntéseket majd meghozzák a német politikusok. Sok sikert kívánok az ezzel kapcsolatos tárgyalásokhoz” – üzente.
Orbán Viktor ezután a sajtó képviselőihez fordulva, kijelentette, hogy a találgatások elkerülése végett elmondja, miről volt szó a tanácskozáson.
„Beszéltem arról, hogy a migránskérdés Európában demokráciaproblémává vált. Az európai embereknek világos akarata van, mondhatnám egyértelmű a népakarat. Nem akarnak az emberek terrorveszélyben élni, azt akarják, hogy legyen közbiztonság, azt akarják, hogy a határokat megvédjük és azt akarják, hogy akinek nincs oka, hogy itt legyen, mármint a schengeni övezeten belül, azokat vigyék vissza oda, ahol újrakezdhetik az életüket.”
„Elmondtam, hogy az elmúlt éveknek az volt a kérdése, hogy a népakaratnak sikerült-e teret nyitni és érvényt szerezni. Európában sok helyen a vezetők nem azt tették, amit a nép akart. A demokráciában ilyenkor mindig zavar keletkezik. Ezt az ellentmondást valahogy fel kell oldani. Szerintem 2018 a népakarat helyreállításának az éve lesz Európában. Az európaiak lépésről-lépésre ki fogják kényszeríteni, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek a migránskérdésben is az ő érdekeiket szolgálja” – szögezte le a magyar miniszterelnök.
Martin Schulznak jogtiprásra vonatkozó vádjaira, de egyúttal a merkeli menekültpolitikát is bírálva Orbán Viktor ezután kijelentette, hogy sokat tanult Horst Seehofertől.
„Az egyik szabály, amit tanultam tőle, hogy jogszerűtlenségre semmilyen jogot nem lehet építeni, ezért a jogszabályokat mindig precízen be kell tartani. Szerényen, de azért büszkén mondom, hogy Magyarország egy olyan ország, amely megértette ezt a szabályt, mi kezdettől fogva a határvédelem és a schengeni egyezmény betartásának a talaján álltunk, akkor is, amikor még volt olyan hely Európában, ahol a káoszt és a jogszerűtlenséget ünnepelték.”
A sajtótájékoztatón mindaddig komoly Horst Seehofer is elmosolygott, amikor a kormányfő megismételte a régi végvári hasonlatot.
„Világossá tettem a bajor partnereimnek, hogy Magyarország továbbra is a jogszerűség talaján áll, ahogy két éve mondtam, továbbra is tekintsenek engem Bajorország végvári kapitányának, mert Bajorország déli határa a szerb–magyar határnál van, amikor mi azt védjük, azzal Bajorországot is védjük” – mondta.
Orbán Viktor ezután arról beszélt, hogy szeretnék tovább mélyíteni a gazdasági kapcsolatokat Bajorországgal, egyúttal arra a gyakori vádra is reagált, hogy egyes uniós országok csak a pénzért tartják a kezüket, a kötelezettségekből viszont nem akarják kivenni a részüket.
„Megállapíthatom, hogy a nézetazonosság teljes a CSU és a magyar kormányzó pártok között. Nem lehet a másik pénzén élni. Az államadósságot csökkenteni kell, a költségvetési hiányt 3 százalék alatt kell tartani. A munkaerő-piaci reformok végrehajtása minden tagállamnak házi feladat. Ezt a nemzeti felelősséget vállalni kell. Nem támogatunk olyan reformokat, amelyek a nemzeti felelősséget a nemzeti felelőtlenséggel váltanák fel és valami összeurópai felelősségben fel akarnák oldani” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Horst Seehofer a közös sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Bajorország szövetséget hoz létre a közép-európai államokkal. Kiemelte, hogy személyesen vezeti a Bajorország és a közép-európai országok együttműködésének további erősítését célzó kezdeményezést.
A magyar kormányfő meghívása miatti vádakra reagálva kijelentette „ Orbán Viktor bátor szabadságharcos volt a kommunista diktatúra alatt”, országa lakosságának támogatását többször is elnyerte demokratikus választáson, méghozzá meggyőző módon, és nagyon sikeresen mozdítja elő Magyarország fejlődését.
Leszögezte: Orbán Viktor kétségtelenül a jogállamiság talaján áll.
Alexander Dobrindt, a CSU Bundestag-képviselőinek vezetője hangsúlyozta: „tudjuk, hogy Magyarország a jogállamiságnak megfelelően tevékenykedik a külső határok védelmében”. Hozzátette, hogy szolidaritást kell tanúsítani a válságövezetek azon térségeinek újjáépítésében, amelyeken helyreállt a béke, és ebben a kérdésben Németország és Magyarország azonos álláspontot foglal el. Mindkét ország azt vallja, hogy humanitárius segítséggel és újjáépítési támogatással hozzá kell járulni ahhoz, hogy újrainduljon az élet ezeken a vidékeken.
