Ha nincsen elegendő víz és élelmiszer, akkor a társadalmi béke is veszélybe kerül, hangsúlyozta Áder János, Magyarország köztársasági elnöke kedden Jordániában, a néhai Husszein királyról elnevezett konferencia-központban, a Tudomány Világfórumának (WSF) megnyitóján.
Áder János beszédet mond a Tudomány Világfórumának megnyitóján (Fotó: MTI – Bruzák Noémi)
A nyolcadik alkalommal megrendezett világfórum fő témái közé tartoznak az élelmiszer-biztonság, a víz és az energia kérdései. A tudomány világévében, 1999-ben rendezett budapesti tudományos világkonferencián Magyarország kezdeményezte a Tudomány Világnapjának megtartását. Erről 2001-ben határozott az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos, Kulturális Szervezete. A világnapot első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg. A kétévenként sorra kerülő rendezvény a világ egyetlen olyan tudományos fóruma, amelyen a tudomány képviselői intézményes keretek között összetett szempontrendszer szerint folytathatnak párbeszédet a döntéshozókkal és a társadalommal. A WSF azért is különleges tanácskozási alkalom, mert nem egyetlen tudományos szakpolitikai téma köré szerveződik.
A keddi jordániai megnyitón Áder János hangsúlyozta, hogy a XXI. századi társadalmak békéje alapvetően függ az energiaellátástól, mert mindazt az infrastruktúrát, amelyet az elmúlt években létrehoztak, nem lehet energia nélkül működtetni. „Az energiaellátás megszűnése társadalmi összeomláshoz és háborúkhoz vezethet” – fogalmazott a magyar államfő, és jogosnak ítélte a kérdésfeltevést, hogy a tudomány miként tud ezen segíteni.
A magyar köztársasági elnök beszédében kitért arra is, hogy Jordánia térségének utóbbi tízezer éves története rengeteg tanulságot halmozott fel a békéről, a konfliktusokról, tudományos felfedezésekről és az azokat nehezítő körülményekről. A tanácskozás résztvevőinek inspirálásához Áder János több kérdést is megfogalmazott a víz, az élelmiszer-biztonság és az energia tárgykörében. Hangsúlyozta, hogy ma kétmilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, az egy főre eső vízmennyiség a világ 36 országában a kritikus szint alá csökkent, a szennyvíz 80 százaléka pedig tisztítatlanul kerül a természetbe. Célnak nevezte kitörni abból az ördögi körből, amelyet a növekvő népesség, az egy főre eső víz mennyiségének csökkenése, a termőföld fokozatos pusztulása jelent. Felvetette, hogy miként lehetne kevesebb vízzel ugyanannyi élelmiszert előállítani.
Áder János hangsúlyozta azt is, hogy 2050-re az emberiség háromnegyede városlakó lesz, majd hozzátette: a városok fenntartása, működtetése elképzelhetetlen elegendő energia nélkül. Ehhez kapcsolódóan azt firtatta: hogyan lehetne az energiafelhasználás hatékonyságán javítani, hogyan lehet a felesleges nap- és szélenergiát hatékonyan, környezetbarát módon tárolni. Végezetül Henry Ford néhai amerikai üzletember egy gondolatát ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe: „Hogy összejöttünk, az a kezdet; a haladás, hogy összetartunk; a siker kulcsa pedig, hogy együtt dolgozunk.”
A globális problémák kezelésében tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükség, hangsúlyozta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a nyolcadik Tudomány világfórumán (World Science Forum, WSF). Lovász László úgy vélte, hogy a kutatásoknak fel kell tárniuk az olyan régi és új technológiák előnyeit és hátrányait, mint a genetikailag módosított szervezetek, a nukleáris reaktorok, a vízi erőművek, vagy az új gyógyászati eljárások, idézte az elnök beszédét az MTA közleménye, amely szerint Lovász László hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás, a túlnépesedés, a szegénység, a természeti erőforrások kimerülése, a termőtalaj leromlása, a fertőző betegségek, a politikai és vallási szélsőségesség olyan bonyolult, összetett folyamatok, amelyek tanulmányozásához sok tudományág szereplőinek interdiszciplináris kutatási tevékenységére van szükség.
