2024. április 30., kedd

A francia államfőket is lehallgatták

A Fehér Ház tagad – A WikiLeaks szóvivője biztos a dokumentumok hitelességében

Franciaország „nem fog eltűrni semmilyen tevékenységet, amely megkérdőjelezi a biztonságát” – közölte szerdán a francia elnöki hivatal a védelmi tanács rendkívüli ülését követően. Francois Hollande államfő azután hívta össze a tanácskozást, hogy kiderült: utána és két elődje, Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség.

Francois Hollande francia államfő és Laurent Fabius külügyminiszter (Fotó: Beta/AP)

Francois Hollande francia államfő és Laurent Fabius külügyminiszter (Fotó: Beta/AP)

Kedd éjjel a WikiLeaks kiszivárogtató portál szigorúan titkos dokumentumokat tett közzé, amelyek állítása szerint azt bizonyítják, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) 2006 és 2012 között lehallgatta Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi, valamint Hollande jelenlegi francia elnököt. A WikiLeaks szóvivője azt mondta, biztosak az iratok hitelességében.

„Az amerikai hatóságok ígéreteteket tettek” 2013 végén arra, hogy többet nem hallgatják le a szövetségeseiket. „Ezekre emlékeztetni kell őket, és az ígéreteket szigorúan be kell őket tartani” – olvasható az Elysée-palota közleményében, amely „elfogadhatatlannak” nevezte a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került dokumentumokban foglaltakat. Ezeket a Libération című francia napilap és a Mediapart oknyomozó portál hozta nyilvánosságra kedden este.

A Biztonsági Tanács ülésén az államfő mellett részt vett Manuel Valls kormányfő, Laurent Fabius külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter és Bernard Cazeneuve belügyminiszter, valamint magas rangú katonai és hírszerzési vezetők.

A francia kormányzat részéről több reakció is történt. Laurent Fabius külügyminiszter bekérette Jane Hartley amerikai nagykövetet, Stéphane Le Foll kormányszóvivő pedig azt közölte, hogy egy magas rangú francia hírszerzési tisztviselő a következő napokban Washingtonba utazik, hogy tisztázza a helyzetet, és „egyeztessen a Franciaország és az Egyesült Államok által elrendelt intézkedésekről”.

– Ami történt, nem elfogadható, de emiatt nem fogunk válságot kirobbantani – hangsúlyozta a kormányszóvivő, miközben a jobboldali ellenzék szintén elítélte a „súlyos” amerikai viselkedést, és „sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok a szövetségesek közötti bizalmi viszonyt felmondta”.

A francia politikai elit jobb- és baloldalon egyöntetűen elítélte az amerikai kémkedésről szóló híreket, de sem Nicolas Sarkozy, sem Jacques Chirac nem reagált.

Elemzők szerint nem valószínű, hogy a két ország között tartós diplomáciai feszültség alakul ki.
A Libération a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentésekre hivatkozva azt írta, hogy az amerikai ügynökség 2006 és 2012. május 22-e között hallgatta le a francia államfőket. Hollande 2012. május 15-én – tehát egy héttel a WikiLeaks birtokába került legfrissebb dokumentum megszületése után – vette át az elnöki tisztséget Sarkozytől. A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmaznak revelációkat, sem államtitkokat, hanem elsősorban Hollande és két elődje döntési mechanizmusaira világítanak rá.

Korábban az Edward Snowden informatikus által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a német média arról számolt be, hogy az amerikai ügynökség Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatta, ez pedig súlyos feszültséget okozott a két szövetséges ország kapcsolatában.

NEM HALLGATTUK LE A FRANCIA ELNÖKÖT”

A Fehér Ház közölte, hogy az Egyesült Államok nem hallgatja le, és nem is szándékozik lehallgatni Francois Hollande francia elnök kommunikációját.

– Nem célozzuk meg, és nem is fogjuk megcélozni Hollande elnök kommunikációját – mondta helyi idő szerint kedden késő este Ned Price, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője az AFP francia hírügynökségnek.

Price hangsúlyozta, hogy Franciaország Amerika nélkülözhetetlen partnere. Azt is leszögezte, hogy általában véve csak akkor folytatnak lehallgatást külföldön, ha az konkrét és alátámasztott nemzetbiztonsági célhoz köthető.

– Ez vonatkozik az átlagemberekre és a vezetőkre is – mondta Ned Price.

A szóvivő arról nem mondott konkrétumokat, hogy Washington a múltban folytatott-e hírszerzési műveleteket a francia vezetők ellen.

Néhány órával korábban a WikiLeaks kiszivárogtató portál szigorúan titkos dokumentumokat tett közzé, amelyek állítása szerint azt bizonyítják, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) 2006 és 2012 között lehallgatta Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi, valamint Hollande jelenlegi francia elnököt.

A legfrissebb közzétett dokumentum egy héttel Hollande hivatalba lépése után, 2012. május 22-én született. Az irat titkos, Hollande jóváhagyásával tartott megbeszélésekről szól, amelyek témája Görögországnak az eurózónából történő esetleges távozása volt.