Sajnos beigazolódhatnak azok a borúlátó előrejelzések, amelyek a Görögországban múlt héten keletkezett tüzek kezdetén fogalmazódtak meg. Néhány szakértő akkor úgy vélte: a százat is meghaladhatja a halálos áldozatok száma. Eddig 91 emberről bizonyosodott be, hogy a tűzben vagy füstmérgezéstől vesztette életét, esetleg a tengerbe menekülve. A hatóságok 25 embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván.
Az Athén környékén tombolt tűzvész halálos áldozatainak száma immár 91-re emelkedett a legújabb adatok szerint. Korábban úgy becsülték, hogy 86-an vesztették életüket, több szakértő azonban már akkor figyelmeztetett: akár száznál is többen meghalhattak az erdőtüzekben, amelyeket, mint utólag kiderült, szándékos gyújtogatások okoztak.
A görög főváros közelében július 23-án lobbant lángra az erdő, s a tűz rohamosan terjedt. Leginkább az Athéntól keletre fekvő Mati tengerparti üdülővárosban pusztított, itt vesztették a legtöbben az életüket.
A halálos áldozatok jelentős része a lángok martalékává vált, sokuk a felismerhetetlenségig összeégett, őket az igazságügyi orvosszakértők a hozzátartozóktól kapott DNS-minták alapján próbálják azonosítani. Ez eddig 59 holttest esetében sikerült.
Többen vízbe fulladtak, mert a Matiban pusztító tűz elől a tengerbe menekültek. A helyszínen napok óta több tíz önkéntes búvár keresi a feltételezések szerint tengerbe veszett áldozatokat.
Az erdőtüzek sújtotta területeken házak ezreiben keletkeztek károk, több mint 1500 épület pedig teljesen lakhatatlanná vált.
Vasárnap Matiban gyászmisét tartottak az áldozatok emlékére. A szertartást bemutató Kirillosz püspök, a görög ortodox egyház magas rangú helyi képviselője a misén sajnálattal állapította meg, hogy jóval kevesebb hívő volt jelen, hiszen sokan elvesztek a tűzben.
A történtek miatt éles bírálatok érték a görög kormányt. Többen a tűzveszélyes évszakra való elégtelen felkészüléssel és a lángok terjedését elősegítő illegális házépítés gyakorlatának megtűrésével vádolták meg Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt és kabinetjét.
Ciprasz közölte: vállalja a politikai felelősséget, és felszólította kormánya tagjait, hogy ők is így tegyenek. A miniszterelnök szerint is az illegális házépítés gyakorlata az erdőtüzek egyik legfőbb oka. Emlékeztetett azonban arra, hogy az engedély nélküli építkezést az előző kormányok évtizedekig eltűrték.
Megígérte, hogy nemzeti tervet dolgoznak ki a gyakorlat ellen. Bejelentette azt is, hogy a polgári védelmi szolgálatot úgy alakítják át, hogy ne legyen több ilyen tragédia.
Ahhoz képest, hogy egy hete még forró és száraz volt az időjárás Athén környékén, az elmúlt napokban már heves esőzések okoztak gondot a fővárosban.
A helyzet másutt is hasonló. Nyugat-Európában néhol, így például Hollandiában, a példátlan kánikulát esőzések váltották fel a napokban.
| Egymilliárd eurós azonnali támogatást kérnek a német gazdák a kormánytól az aszály- és a hőségkárok enyhítésére, különben sok gazdaság rövidesen csődbe mehet. A mezőgazdasági termelők országos szövetsége szerint a rendkívüli helyzet miatt a német gabonatermés 20 százalékkal visszaeshet az utóbbi öt év 47,9 millió tonnás átlagához képest. Néhol azonban a 70 százalékot is elérheti a kiesés. A száraz és a meleg idő a burgonyatermést is 40 százalékkal csökkentheti. Az állattenyésztés is megszenvedi az aszályt; sok telepen máris előrehozták a tervezett vágásokat, mert nincs elég takarmány. A kormány holnap foglalkozik az ágazat helyzetével, ám a károsultak rendkívüli támogatásáról várhatóan csak augusztus végén dönt. |
Észak-Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában azonban továbbra is szokatlan forróság uralkodik, ámbár néhány országban a monszunesők vagy a szélviharok okoznak gondot. A rekord magas hőmérsékletekkel járó kánikula egyre nagyobb gondot okoz az érintett országok villamosenergia-rendszerében. A mind gyakoribb és kiterjedtebb szélsőséges hőhullámokra a lakosság ugyanis a klímaberendezések fokozott használatával reagál.
A növekvő kereslet a villamos energia árát sok országban rekord magasságba küldte. Így történt ez Japánban is. Dél-Koreában a kormány már július közepén közölte: két olyan nukleáris reaktort is újraindít a hőség miatt fokozódó áramfogyasztás kielégítésére, amelyeket eredetileg karbantartás miatt zárva tartott volna a nyáron. Kína több városában, ahol 40 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket mérnek napok óta, már korlátozták az áramellátást.
Az Egyesült Államokat sújtó hőhullám a villanyáram árának emelkedését is magával hozta, sok nyugati országban pedig hirtelenjében történelmi csúcsra emelkedtek a tarifák.
Kaliforniát egy hónapon belül két hőhullám érte el, helyenként 45 fok fölötti hőmérséklettel. A területen továbbra is mintegy 33 ezer hektáron pusztítanak erdőtüzek, amelyek legalább hat személy halálát okozták. Az egyelőre megfékezhetetlennek tűnő lángok miatt több mint ötvenezer ember kényszerült elhagyni otthonát, amelyeket néhol fosztogatni kezdtek. A hatóságok már két tolvajt elfogtak. A tűz elleni küzdelembe már 3400-an kapcsolódtak be.
Észak-Szibériában szintén 30 fok fölötti hőmérsékletek okoztak zavarokat. Az áramellátásban is. Európában hasonló folyamatok játszódtak le. Sok országban emiatt emelkedett a villanyáram ára. A kínálat egyelőre ugyan fedezi a keresletet, a hőség folytatódása azonban az Ókontinensen is áramszünetekhez vezethet.
Korábban már több fontos globális szervezet, beleértve az ENSZ-t, a Nemzetközi Energiaügynökséget vagy az Amerikai Környezetvédelmi Hivatalt, figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozás világszerte megzavarhatja az energiaellátást is.
