Az izraeli biztonsági kabinet jóváhagyta a Benjámin Netanjahu miniszterelnök által előterjesztett biztonsági tervet a Hamász palesztin szélsőséges szervezet legyőzésére a Gázai övezetben. A terv szerint az izraeli hadsereg (IDF) lépésenként „átvenné az irányítást” Gáza városában, miközben humanitárius segítséget biztosítana a civil lakosságnak a harcokon kívüli övezetekben. Az elképzelés a gyakorlatban azt jelenti: Izrael a Gázai övezet teljes egészét katonai ellenőrzése alá szándékozik vonni.
A katonai vezetés, élén Éjal Zamir vezérkari főnökkel, fenntartásainak adott hangot. Zamir szerint az újabb hadművelet kimeríti az izraeli erőket, és veszélyeztetheti a mintegy húsz, még élő túsz életét, miközben súlyosabb logisztikai és morális felelősséget ró a hadseregre.
Többször éles szóváltás alakult ki Zamir és a miniszterek között. A vezérkari főnök arra figyelmeztetett, hogy egymillió gázai lakos kitelepítése, a túszok veszélyeztetése, és a humanitárius válasz hiánya súlyos következményekkel jár.
A hivatalos döntésben nem szerepel a megszállás szó, jogi megfontolásból az „uralom átvétele” kifejezést használták, ugyanis az előbbi nemzetközi jogi következményeket vonna maga után a civil lakosságért viselt felelősségben. A hadművelet fokozatosan történik, először Gáza városát foglalja el az IDF, majd a központi menekülttáborokat.
Palesztinok rohannak felvenni az ejtőernyővel ledobott humanitárius segélyt Gázában (Fotó: AP via Beta)
SZIMBOLIKUS HATÁRIDŐ
A kabinet döntése értelmében Gáza város civil lakosságának kitelepítését be kell fejezni október 7-ig, a Hamász terrortámadásának „szimbolikus határidejéig”. Ezt követően megtámadják a városban maradt Hamász-harcosokat. A hivatalos döntés nem tartalmazza a harcok leállítását túszalku esetén sem, maga Benjámin Netanjahu ragaszkodott a hadművelet folytatásához.
Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter a nagymértékű humanitárius segély beengedését is ellenezte. Szmotrics úgy fogalmazott: „ha nem megyünk el a végsőkig, akkor jobb lenne a vezérkari főnök terve”.
A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a kabinet jóváhagyta Netanjahu javaslatát a felkészülésre Gáza városának elfoglalására. Közzétették a háború lezárását szolgáló öt irányelvet is, amelyek között a Hamász lefegyverzése, a túszok visszahozatala, a Gázai övezet demilitarizálása, izraeli biztonsági ellenőrzés Gáza felett, és olyan polgári kormány megalakítása szerepel, amely nem a Palesztin Hatósághoz tartozik.
Az IDF ezzel a tervvel szemben inkább célzott rajtaütések és újabb stratégiai tengelyek fölötti ellenőrzés révén feldarabolná a Gázai övezetet.
MEGHÓDÍTHATATLAN MARAD
Az újabb hadművelet ellen országszerte tömegtüntetések voltak csütörtök este, mert a civil szervezetek, a korábbi biztonsági vezetők és a túszok családjai, valamint a túszok visszatéréséért küzdők ellenzik az újabb gázai hadműveletet, amely szerintük veszélybe sodorná a túszok életét – akiknek kiszabadításáért morális felelősséggel tartozik a kormány –, és növeli Izrael nemzetközi elszigeteltségét.
„Netanjahu terve a népirtás és az elűzés politikáját folytatja. Szavai felfedik a valódi motivációkat, miért szállt ki a legutóbbi tárgyalásból, amikor közel álltunk a végleges megállapodáshoz. Ez bizonyítja, hogy hajlandó feláldozni a túszokat a saját politikai érdekeiért. Gáza meghódíthatatlan marad. A támadás kiterjesztése nem kirándulás lesz – a megszállásért súlyos árat fizet az agresszor és hadserege” – reagált a kabinet döntésére a Hamász iszlamista terrorszervezet.
CSERBENHAGYJA A TÚSZOKAT
A 2023. október 7-én, a Hamász támadásában a Gázai övezetbe hurcolt túszok családjait képviselő szervezet szerint a kabinet döntése Gázaváros elfoglalásáról „halálos ítéletet jelent az élő túszokra, és a végleges eltűnés ítélete a halottaknak”.
A döntés „a túszok cserbenhagyásának hivatalos bejelentése – miközben teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a katonai vezetés figyelmeztetéseit és az izraeli közvélemény többségének egyértelmű akaratát” – közölték.
Tiltakoztak a korábban kiszabadult túszok is.
„Ez a döntés egy olyan katasztrófa, amely számos további katasztrófához fog vezetni” – mondta pénteken Jáir Lapid, a Van Jövő centrista ellenzéki párt elnöke.
„Bengvír és Szmotrics egy olyan döntésbe rángatták bele Netanjahut, amely a túszok és számos katona halálához, tízmilliárdos nagyságrendű kiadásokhoz és diplomáciai összeomláshoz vezet majd. Pontosan ezt akarta a Hamász: hogy Izrael cél nélkül beleragadjon egy értelmetlen megszállásba, amelynek senki sem látja a végét” – tette hozzá.
ROSSZ DÖNTÉS
Rossz döntést hozott az izraeli kormány a gázai konfliktus további eszkalálásáról a brit miniszterelnök szerint. Keir Starmer pénteken felszólította Izraelt, hogy azonnal gondolja újra a Gázai övezet teljes elfoglalására vonatkozó tervét.
„Ezzel a lépéssel nem lehet lezárni a konfliktust vagy elősegíteni az izraeli túszok szabadulását. Csak még több vérontáshoz vezet” – fogalmazott a brit kormányfő, aki azt is kiemelte, hogy a humanitárius válság napról napra súlyosbodik Gázában, és a Hamász a túszokat borzalmas, embertelen körülmények között tartja fogva.
Tűzszünetre van szükség és még több humanitárius segélyre. A Hamásznak el kell engednie a túszokat, tárgyalni kell a megoldásról – jelentette ki.
ELÍTÉLIK A TERVET
A török külügyminisztérium is elítélte az izraeli kormány tervét, és felszólította a nemzetközi közösséget és az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegyen lépéseket a megvalósítás megakadályozására.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa követelte, hogy Izrael „azonnal állítsa le” a Gázai övezet teljes elfoglalásának tervét. Közleményében azt írta: a terv sérti a hágai Nemzetközi Bíróság határozatát, amely szerint Izraelnek véget kellene vetnie a megszállásnak, biztosítania kellene a palesztin nép önrendelkezési jogát, és a kétállami megoldáson kellene dolgoznia. A főbiztos követelte az izraeli kormánytól, hogy „a háború kiterjesztése helyett” inkább akadályok emelése nélkül engedje be a humanitárius segélyeket a Gázai övezetbe.
BÉKEMEGÁLLAPODÁST KÖTNÉNEK
Az izraeli miniszterelnök szerint a Közel-Keleten legalább 5-6 további ország akar békemegállapodást kötni hazájával. Netanjahu a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban reagált az amerikai elnök szavaira. Donald Trump csütörtökön arra szólította fel a Közel-Kelet országait, hogy kössenek békeegyezményt Izraellel.
Netanjahu elmondta: az izraeli–arab megbékélést szolgáló Ábrahám Egyezmények rendszerét azt követően lehet kiterjeszteni, hogy lezárul a gázai háború. Emlékeztetett arra, hogy az első Trump-adminisztráció idején rövid idő alatt négy arab országgal jött létre a békeegyezség.
Az izraeli kormányfő megjegyezte: Iránnal is nyitott a békekötésre, ha az irániak úgy döntenek, hogy „felkelnek az országot irányító rezsim ellen”.
Nyitókép: Humanitárius segély érkezik légi úton Gázába (Fotó: AP via Beta)
