Külpolitikai szempontból az idei nyár forróra sikeredett. Túl vagyunk egy izraeli–iráni háborún, amelybe támadóként az Egyesült Államok is bekapcsolódott. Jelenleg az izraeli hadsereg a romhalmazzá vált Gázai övezet katonai megszállására készül. Az orosz–ukrán háború frontjain is szüntelenül ropognak a fegyverek, miközben a világ azt figyeli, mi történik Trump ultimátumának lejártával. Az idei nyár azonban nem csak átvitt értelemben forró, hanem szó szerint is az.
A forróság és az aszály legpusztítóbb hírnökei az erdőtüzek. Már hozzászoktunk, hogy elsősorban Kaliforniával kapcsolatban hallunk ilyen természeti katasztrófákról. Nincs ez másképp idén nyáron sem. Az Egyesült Államok nyugati parti államának középső területein néhány nap alatt az idei év eddigi legkiterjedtebb erdőtüze alakult ki. Kedden 340 négyzetkilométerre terjedt ki a Los Padres erdőben, Santa Barbarától északra pusztító tűzvész a hatóságok szerint. Ez azt jelenti, hogy több mint kétszer akkora terület ég, mint az év eleji Los Angeles-i tűzvész idején. A lángok ellen 2300 tűzoltó küzd, de a jóval 30 Celsius-fok feletti hőségben eddig az érintett területek mindössze 9 százalékán tudták csak megfékezni a tüzet.
Az erdők hozzánk sokkal közelebb is lángra kaptak. Portugáliában július 15-ig több mint 3000 tűz égetett le összesen 10 768 hektár területet, háromszor többet, mint az előző év azonos időszakában. Július végén Törökországban a 40 Celsius-fok feletti forróság miatt lobbantak fel az erdőtüzek, amelyek miatt 3600 embert kellett evakuálni.
A nyáron már nem csak a külföldi, hanem a belföldi hírek között is találkozhattunk az erdőtüzekkel. A kánikula és az aszály az időjárásnak legjobban kitett mezőgazdaságban is érezteti hatását, mindenekelőtt a kukoricán, továbbá a szóján, a cukorrépán és a napraforgón. A jelenség főleg a Kárpát-medence, s benne Vajdaság mezőgazdaságát is érintette.
Eközben a világpiacon a kukoricatermésből minden eddiginél magasabb hozamot várnak. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma május 12-én közzétett előrejelzése szerint 2025-ben az amerikai kukoricatermés elérheti a 355,6 millió tonnát. Ez 6 százalékkal nagyobb mennyiség az előző évihez képest, és új történelmi csúcsot állíthat be az országban.
Tájainkon néhány szakértő már kongatja a vészharangot, és arra figyelmeztet, hogy a döntéshozóknak nem pusztán rövid távú kárenyhítésben kellene gondolkodniuk, hanem több évtizedes stratégiák kidolgozására lenne szükség, és a változó klíma hatására a növénytermesztés teljes átalakítását is fontolóra kellene venni.
Hasonló gondokkal néz szembe a világ másik felén Japán is, csak ott a helyi étkezés alapjának számító rizstermés van veszélyben. A felkelő Nap országában jelenleg rekordhőség tombol. A meteorológiai szolgálat a Tokiótól mintegy száz kilométerre északra fekvő Iszeszaki városban kedden minden eddiginél magasabb, 41,8 Celsius-fokos csúcsértéket regisztrált.
Hasonlóan meleg volt a július is. A mezőgazdaság – és persze az emberek egészsége – számára különösen nagy kockázatot jelent, hogy ez már a harmadik egymást követő július, amely ilyen hőséggel jár. A szélsőséges időjárás súlyosan veszélyezteti a rizstermést, sőt a tartósan magas hőmérséklet miatt elszaporodtak a mezei poloskák, amelyek tovább pusztítják a gyér termést. Emellett a kormány a rizskészleteket is rosszul mérte fel. Mindez országos hiányhoz és történelmi árrobbanáshoz vezetett. Nyilvánvalóan ezek a körülmények is hozzájárultak a japán kormánypárt július 20-i választási vereségéhez.
Összegezve megállapíthatjuk: hírolvasóként főleg a háborúk és a nagy politikai változások iránt érdeklődünk. Ám korunkban érdemes az egyre szélsőségesebben változó klímát is figyelemmel kísérnünk. Ez a változás az emberi társadalomra ugyanis legalább akkora hatással van, mint az imént említett folyamatok.
Nyitókép: Illusztráció
