Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkozott a legutóbbi telefonbeszélgetéséről, amelyet orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal folytatott. Elmondta: Ukrajna és Oroszország azonnal tárgyalásokat kezd a tűzszünetről és a háború befejezéséről. Putyin ezt nem említette, sőt egyik tanácsadója cáfolta is az állítást. Az orosz elnök egy memorandumról (emlékiratról) beszélt, amely Moszkva és Kijev együttműködésével készülhet el, s a tűzszünet lehetséges időtartamát is magába foglalja. Előbb azonban egyéb megállapodásokra is szükség lesz.
Kedvezően és derűlátóan nyilatkozott Donald Trump amerikai elnök arról a telefonbeszélgetésről, amelyet hétfőn folytatott orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal. Elsősorban az ukrajnai háború lezárásáról, a béke lehetőségeiről a kétoldalú kapcsolatok további normalizálásról és az államközi kereskedelem bővítéséről egyeztettek. Szóba került egy újabb fogolycsere is az Egyesült Államok és Oroszország között, amelynek részeként kilenc-kilenc fogvatartottat adnának át egymásnak.
A bő kétórás tárgyalás után Trump közölte: a megbeszélés „nagyon jól sikerült”, Oroszország és Ukrajna „azonnal tárgyalásokat kezd a tűzszünetről, és ami még fontosabb, a háború befejezéséről”. A fegyverszünet részleteit Moszkvának és Kijevnek kell kidolgoznia.
A beszélgetésről azt is elárulta, hogy szót ejtettek az Egyesült Államok és Oroszország közti kereskedelem fejlesztéséről, amire akkor kerülhet sor, ha sikerül véget vetni az ukrajnai háborúnak. Hatalmas és korlátlan lehetőségek nyílnak meg Oroszország előtt – fogalmazott.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a béke gazdaságilag és kereskedelmileg előnyös lehet a másik fél számára is. „Ukrajna is nagy haszonélvezője lehet a kereskedelemnek az ország újjáépítésének folyamatában” – üzente. Közölte azonban, hogy az Egyesült Államoknak nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba, hiszen ez európai probléma.
BÍRÓT KÜLDENE
Arról is beszámolt, hogy a tárgyaláson elhangzottakról telefonon tájékoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és négy EU-tagország vezetőjét, köztük Emmanuel Macron francia elnököt és Friedrich Merz német kancellárt. Trump emlékeztetett: XIV. Leó pápa felajánlotta, hogy a Vatikánban tartsák meg az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalásokat. Az amerikai elnök azt kívánta, hogy „kezdődjön el a folyamat”, amelyben Moszkva és Kijev közvetítők nélkül tárgyalna egymással.
A német kancellár másokat is bevonna az egyezkedésekbe, miként Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki közölte: „bíróra” is szükség van.
MÁSKÉNT LÁTJA
Putyin másként nyilatkozott. Tájékoztatott arról, hogy Trump ismertette a tűzszünetre vonatkozó álláspontját. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Moszkva támogatja a békés rendezést és a harcok leállítását, de ki kell dolgozni a béke elérésének leghatékonyabb módozatait. Hozzáfűzte: Oroszország és Ukrajna számára is megfelelő kompromisszumos megoldásokat kell találni.
Jelezte, hogy hazája kész együttműködni Ukrajnával egy lehetséges békemegállapodásra vonatkozó memorandum elkészítésében, amelyben egyebek mellett meghatároznák a rendezés alapelveit, a tűzszünet várható időtartamát és a békeszerződés lehetséges megkötésének határidejét. Ehhez azonban – fűzte hozzá – előbb meg kell kötni „a vonatkozó megállapodásokat”. Hogy ez mit jelent, arról nem beszélt.
Megszólalt viszont a külpolitikai tanácsadója. Jurij Usakov cáfolta, hogy a két elnök megegyezett volna az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalások azonnali megkezdéséről, amit Trump híresztelt. Usakov elmondta: a tűzszüneti megállapodás időkerete szóba sem került.
NEM ISMERI AZ ALAPELVEKET
Trump és Putyin telefonbeszélgetése után megszólalt Zelenszkij is. Kijelentette: Kijev fontolgatja egy magas szintű találkozó összehívását Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok, az EU-tagok és Nagy-Britannia részvételével. A jelenlévők a fegyverszünet, illetve a háború befejezésének lehetőségéről egyeztetnének. A találkozót minél hamarabb szeretné megtartani. Lehetséges helyszínekként említette Svájcot, Törökországot és a Vatikánt.
Megerősítette, hogy Kijev folytatni akarja a múlt pénteken újraindult közvetlen tárgyalásokat Moszkvával. Ebből kiindulva már ki is adta az utasítást egy állandó tárgyalódelegáció megalakítására. A csoportnak az lesz a feladata, hogy az oroszokkal a valódi és fenntartható béke megteremtésének lehetőségéről tárgyaljon. Szerinte Ukrajna nem fél a közvetlen tárgyalásoktól, de fontos, hogy az orosz vezetés ne húzza tovább a háborút.
Elmondta: nem ismeri a Putyin által említett memorandum alapelveit. Csak annyit tud, hogy orosz–ukrán kétoldalú tárgyaláson kellene összeállítani a dokumentumot. Hangsúlyozta, hogy első lépésben tűzszünetet kellene hirdetni, amivel Moszkva bizonyíthatná szándékát a konfliktus befejezésére. Ám kiemelte: ha Oroszország feltételként szabja az ukrán csapatok kivonását saját területekről, az azt jelenti, hogy nem akar véget vetni a háborúnak.
LONDON SZIGORÍTOTT
Zelenszkij javasolta, hogy a harcok mielőbbi leállítása érdekében – szükség esetén – továbbra is nyomást kell gyakorolni Oroszországra. Akár újabb büntetőintézkedésekkel. London tegnap már be is jelentett új szankciókat, amelyek az orosz katonai, energetikai és pénzügyi szektor ellen irányulnak. A szigorítás ötletét Brüsszel is támogatja. (Az EU illetékes miniszterei tegnap rábólintottak a közösség 17. szankciós csomagjára, amely az orosz energiaipart, az úgynevezett orosz „árnyékflotta” tartályhajóit, valamint a moszkvai kormányerőket fegyverekkel ellátó vállalatokat és vezetőiket bünteti.)
Korábban Trump is felvetette már ennek lehetőségét, ám ezúttal elutasította az ötletet, mert szerinte Putyin megállapodást akar. De nyomatékosította: „eljöhet az idő”, amikor újabb szankciókat vet ki az USA is Oroszországra.
IDŐHÚZÁSRA GYANAKSZANAK
A politikai elemzők egy része úgy ítéli meg, hogy Moszkva továbbra is az időt húzza, hogy seregei minél nagyobb területeket szerezzenek meg Ukrajnából. Ezért a megtámadott ország a két elnök telefonbeszélgetése után sem kerülhetett közelebb a tűzszünethez, sem a békéhez.
Előrelépés nem történt ebbe az irányba. Trump és Putyin nyilatkozataiban legalábbis nincs időpont, sem ütemterv, amelyek jeleznék, hogy mikor hallgathatnak el a fegyverek. Annyi derült ki, hogy Putyinnak feltételei vannak, ám ezeket nyilvánosan nem ismertette.
Boris Pistorius német védelmi miniszter tegnap arra figyelmeztetett, hogy Oroszország folyamatos támadásai Ukrajna ellen világosabban beszélnek Putyin valódi szándékairól, mint a béketárgyalásokra vonatkozó ígéretei. Röviddel Pistorius nyilatkozata előtt az orosz haderő 108 drónnal támadta az ukrán területeket.
Nyitókép: A két elnök telefonbeszélgetése után sem hallgattak el a fegyverek (Fotó: AP via Beta)
