Az Inteltől Bob Swan vezérigazgató elég szerény nyitóbemutatót tartott, habár kitűntek belőle az érintésvezérlésű összecsukható laptopok, amelyeknek két oldalán kijelző van, billentyűzetet külön lehet hozzájuk csatlakoztatni vagy a képernyőn megjeleníteni, akár régi laptopszerűen azok billentyűzetének helyén. A több, mint egy órányi bemutatón a végére jutott a szenzáció, a Tiger Lake (10 nm++ gyártástechnológia) processzorokkal szerelt 11. generációs Core-i processzoros laptopok bemutatója, tehát a laptopok szegmensében továbbra is meg szeretné őrizni a vezető szerepét a vállalat. Gyors Xe grafikával készítik ezeket. Csakhamar megjelennek a 10. Core-i generációs Comet Lake-H processzorokkal szerelt laptopok. 5GHz-ig is működhetnek.
Az Intel Comet Lake-S 10. Core-i generációs asztali processzorai amelyek 14nm-en készültek mind támogatják a több szál egyszerre történő számolását, az úgy nevezett Hyperthreadinget, a várhatóan négymagos és nyolc szálastól a tízmagos és húsz szálasig. 100-tól 200 MHz-es órajelemelkedést hoznak és az i9-es példányokban extra magok is találhatók. 4K prémium felbontástámogatásúak is és az i3-as példányok jobbnak bizonyulnak a Kaby Lake sorozat i7-es processzoraitól. Az új processzorok támogatják az új Thermal Velocity Boost-tot és Turbo Boost Max Technology 3.0-at, legfeljebb DDR4-2933 memóriát, modernizált mag és memória túlhajtást, 2.5G Intel Ethernet Connection i225-et is támogatnak, és integrált WiFi 6-ot is, LGA 1200-as csatolófelületesek, 40 PCIe 3 sávot tartalmaznak.
Rekord pénzügyi negyedévet és évet zárhatott az Intel. Az Intel pénzügyi részlege publikálta a vállalat negyedik negyedéves, illetve teljes éves pénzügyi eredményeit, a számokból pedig az látszik, hogy mindkét területen rekordod sikerült elérnie a vállalatnak. A teljes árbevétel mindkét esetben rekord magasságokba emelkedett: a negyedéves árbevétel 20,2 milliárd dollárt, a teljes éves árbevétel pedig 72 milliárd dollárt tett ki. Ezek az eredmények éves szinten sorrendben 8 és 2%-os emelkedést tesznek ki. Az aktuális negyedév folyamán a várakozások szerint 19 milliárd dolláros bevételre tehet szert az Intel, a részvényenkénti nyereség pedig 1,23 dollár lehet, amennyiben minden a terveknek megfelelően alakul.
Újra az Intel a világ legnagyobb félvezető-gyártója. Az Intel a félvezetőpiacot 23 évig uralta, ugyanis 1993 és 2016 között folyamatosan a világ legnagyobb félvezető-gyártójaként zárta az évet, ám 2017-ben megszakadt a lendület, hiszen a DRAM és a NAND Flash piacon óriási áremelkedés következett be, amelynek egyik legnagyobb nyertese a Samsung lett. Tavaly, azaz 2019 folyamán már lehetett sejteni, hogy a meredeken eső DRAM és NAND Flash árak miatt a Samsung már nem lesz képes tartani első helyezését, így az Intel számára megnyílhat az esély arra, hogy visszahódítsa a trónt – és a Gartner elemzői szerint ez sikerült is.
Az Intel Ice Lake processzorai, amelyek a 10 nm-es csíkszélességgel kapcsolatos nehézségek miatt éveket késtek, már elérhetőek kereskedelmi forgalomban, igaz, a 10 nm-es gyártástechnológia még nem tart ott, ahol a 14 nm-es, már ami az órajeleket illeti, így elég szerény értékek olvashatóak a specifikációkban. A leggyorsabb ezen a fronton a Core i7-1065G7, amelynél a maximális Turbo Boost órajel egyszálas terhelésnél mindössze 3,9 GHz, míg többszálas terhelésnél már csak 3,5 GHz. Ehhez képest a 14 nm-es csíkszélességgel készülő processzorok esetében 5 GHz-es maximális Turbo Boost órajel is elérhető, valamint az alapórajelek is magasabbak, mint az Ice Lake dizájnnál.
4 GHz feletti órajelre is képes lehet az Intel Tiger Lake sorozata. A mobil kivitelben érkező processzorok az Ice Lake családot váltják és több téren is előrelépést hoznak. A Tiger Lake sorozat tagjai már 10 nm++ gyártástechnológiával készülnek, ami a jelek szerint magasabb órajelek bevetését teszi lehetővé, de ezzel együtt egyéb területeken is újításokra számíthatunk. A processzormagok végre új architektúra köré épülhetnek, ami nem más, mint a Willow Cove, míg az iGPU esetében az Xe architektúra juthat szerephez akárcsak az Intel DG1-es videokártyáinál amelyek 96 EU-val érkezhetnek. A DG1-es modell felbukkant az EEC listáján, ami elárul egyet s mást az újdonságról – például azt, hogy rögtön kétféle változat is készülhet belőle.
Az EEC lista alapján a DG1-es GPU fedélzetén összesen 96 EU kaphat helyet, amelyek már természetesen a 12. generációs GPU architektúra köré épülnek. Az egyelőre nem világos, hogy az új architektúra változást hoz-e az EU tömbök felépítésében: ha nem, akkor egy EU-ra 8 darab shading unit juthat, vagyis összesen 768 stream egységgel rendelkezhet a szóban forgó GPU. Ha viszont változás történik a felépítésben, akkor akár 16 shading unit is juthat egy EU-ra, vagyis a stream egységek száma a duplájára, 1536-ra nőhet. Hogy ezek mekkora teljesítményt nyújtanak majd, illetve ez mire lesz elég a konkurensek megoldásaival szemben? Ez egyelőre rejtély, de remélhetőleg idővel erre is választ kapunk.
