A templomtornyokat ledöntő vihar

Ahogy napilapunk is beszámolt róla, hétfőn délután heves vihar csapott le városunkra. Érdekes, hogy száz évvel ezelőtt, 1925 nyarán szintén egy dühöngő orkán pusztított Szabadkán, az akkori természeti katasztrófa azonban sokkal nagyobb károkat okozott, mint a mostani. Akkor a Szent György-templom és a nagyfényi katolikus templom tornyát is ledöntötte a szélvihar. E heti tárcánkban ezt az eseményt idézzük fel a Bácsmegyei Napló korabeli lapszámai segítségével.
Az emlegetett orkán 1925. augusztus 25-én csapott le Szabadkára. A Bácsmegyei Napló másnapi, augusztus 26-ai száma a következőképpen számolt be az esetről:
„Az orkán Szuboticán négy óra előtt néhány perccel kezdődött. Az, égbolt, amelyet egész nap felhők borítottak, még jobban elsötétedett és az egyre erősödő szél jelezte a vihar közeledését. Úgyszólván pillanatok múlva hihetetlen erővel kezdett dühöngeni a szélvész, amely valósággal ciklon módjára pusztított. Bevezetés gyanánt a Kralja Aleksandra-uccában [a mai Korzó] letépett egy cégtáblát felragadta, hatalmas ívben keresztülhajitota a széles fő-uccán és a túlsó oldalon lévő szálloda éttermének üvegtábláját bezúzta vele. Nyomban utána megeredt az eső, úgy zuhogott, mintha dézsából öntötték volna, közben a jég gépfegyverként kopogott a házak tetején. Az utcákon mindenfelé, még a beltéren is, ahol eddig még sohasem fordult elő, hatalmas árvíz hömpölygött. A Szombori-uton térdig állt a viz. A városháza déli oldalán a csatornák levezető nyílását csak nagynehezen sikerült felnyitni. A borzalmas szélvész hatalmas fákat csavart ki, tölcsérré csavarta az esőt, a húspiac árusitó-bódéit felboritotta. Ablakokat zúzott be, cserepeket dobált le, életveszélyessé tette az uccai tartózkodást azok számára, akik a hirtelen jött vihar elől nem tudtak idejében fedél alá menekülni. Azalatt, mig a magasabban fekvő belvárosi utcák folyamokká alakultak át, a külváros valóságos tenger képét nyújtotta.”
A vihar szerencsére Szabadkán emberéletet nem követelt, de egy sérültje volt a természet tombolásának. A tudósítás szerint a szél egy fatelep tizenkilenc éves munkását sodorta le az egyik raktárépületről. A fiatalember a bal lábán és a jobb kezén sebesült meg súlyosan. Tegyük hozzá, hogy az egész Vajdaságon végigsöprő viharnak viszont a napilap szerint összesen hat halottja volt.
A városi épületek közül a Szent György-templomot érte a legnagyobb kár. A Bácsmegyei Napló beszámolójában erről is részletesen írtak.
„A katasztrófa közvetlenül a vihar kitörése után következett be. A szélvész néhány perc alatt tetőfokára hágott és a földszintes házak közül magasan kiemelkedő templom kitűnő céltáblája volt az orkán pusztításának, A Szent György-templom talán a legfiligránabb épülete az egész városnak, hetvennyolc ablaka van és valósággal cukorsütemény karcsú tornya nem tudott soká ellentállni a szélvihar dühének. A toronynak az óra fölölti részét, mintegy husz-huszonöt méter magas építményt, valósággal letépte az orkán az alattalevö kőpárkánnyal együtt. A hatalmas kőtömeg rázuhant a templom főhajójára, a melynek tetőzete a roppant súly alatt óriási robajjal beszakadt. A környékbeli házak ablakai megreszkettek, úgy, hogy a lakók az első pillanatban azt hitték, hogy földrengés van. A beszakadt tetőt a szél azután öszevissza tépte, a cserepek lehullottak, a gerendázat teljesen összetört.” 
A vihar a Rókus-templomot is megrongálta, de közel sem olyan súlyosan, mint a Szent György-templomot. A természeti csapás egyébként a Szabadka környéki településeket sem kímélte. Erről a Bácsmegyei Napló augusztus 27-ei számában a következőket írták:
„Szubotica környékén, a városon kívül, a szélvész talán a legnagyobb mértékben Zsedniken tombolt. A zsedniki római katholikus templom szintén a szuboticai Szent György-templom sorsára jutott: a vihar ledöntötte a templomtornyot, lesodorta a tetőt, szerencsére azonban a közelben senki sem tartózkodott, úgy, hogy emberéletben nem esett kár. 
A templomon kívül még több ház sérült meg, úgy itt, mint a szomszédos Verusicson egész házsorokat koppasztott meg tetejüktől a vihar.”
A vihar miatt szeptember 9-ére összehívták a városi közgyűlés rendkívüli közgyűlését. A Bácsmegyei Napló másnapi tudósításából kiderül, hogy a mérnöki hivatal a városi tanács számára jelentést készített a viharkárokról. E szerint a városi épületekben egymillió százezer dinár értékű kárt okozott a katasztrófa. Mivel a költségvetésben nem volt fedezet a megrongált épületek helyreállítási költségeire, a városi tanács úgy határozott, hogy erre a célra rövidebb lejáratú kölcsönt vesz fel a város, a jövő évi költségvetés terhére.