Hétfőtől az Európai Unióban tilos olyan kozmetikumokat a kereskedelmi forgalomba hozni, melyeket állatokon teszteltek. Európai Bizottság ugyanis megerősítette elkötelezettségét az Európai Tanács és az Európai Parlament által még 2003-ban megállapított határidő tiszteletben tartása mellett. Mindegy, hogy tusfürdőről, rúzsról vagy fogkrémről van szó, hétfő óta teljes értékesítési tilalom él az EU-ban azokra a kozmetikai szerekre, melyeket állatokon próbáltak ki. Ezzel egy tízéves folyamat ér a végére: az Európai Parlament először 2003-ban hozott olyan értelmű határozatot, amely a szépségiparban történő állatkísérletek megfékezésére irányult.
Első lépésben a késztermékekkel, majd az egyes alkotóanyagokkal való iparági állatkísérleteket tiltották be, 2009-től viszont azt is, hogy az így tesztelt kozmetikumokat forgalomba hozzák. Hétfőig azonban olyan szépítkező szerek is kereskedelembe juthattak, amelyek mellékhatásainak a vizsgálatánál alkalmaztak állatkísérleteket. Ilyenkor ugyanis nemcsak egy anyag, hanem több alkotóelem együttes - kívánt és nem kívánt- toxikológiai és egyéb hatását is fel kell mérni.
Így például nyitva maradt a kiskapu olyan esetekre, amikor egy sok összetevőjű szer hosszú távú káros hatásait vizsgálták, valamint azt, hogy okoz-e a szer bőrirritációt, illetve nem hat-e negatívan a termékenységre. Mostantól viszont ezekre az indokokra hivatkozva sem lehet állatokon kipróbálni a kozmetikai termékeket és azok hatóanyagait, valamint importálni sem lehet olyanokat, amelyeknek a mellékhatásait például egereken, nyulakon vagy tengeri malacokon vizsgálták.
De bármennyire is szigorúnak hangzik a teljeskörú tilalom, az állatvédők és maguk a kozmetikaipar képviselői is úgy tartják, a kozmetikai szerek alkotórészeinek biztonsága továbbra is kivétel nélkül olyan adatokon nyugszik majd, melyeket állatkísérletek eredményeiből nyertek. A vegyi anyagokról szóló európai szabályozás (REACH) annak ellenére megengedi az állatkísérleteket, hogy több alternatív vizsgálati módszert is ismertet, és a gerinceseken végzett kísérleteket is közérdekű adatnak minősíti. Ezek minél szélesebb körű megosztását követeli, hogy minél kevesebb állatkísérlet történjen.
Az európai jogalkotás tíz évet adott az iparágnak, hogy felkészüljön az állatmentes kutatásokra, de magában a kereskedelemben nem érezni a változást, a boltokba betérve csak elvétve találni olyan arckrémet vagy tusfürdőt, melyen a „Not tested on animals” (Nem tesztelték állatokon) felirat, vagy a kör alakú táblán áthúzott nyulat ábrázoló ikon látható, ugyanis a jelölés nem kötelező .
Ugyanakkor Tonio Borg egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos szerint a hétfőn életbe lépett általános forgalmazási tilalom jól szemlélteti, milyen fontos értéket képvisel Európának az állatok jóléte. A bizottság továbbra is támogatja az alternatív megoldások kifejlesztését, és együttműködik más országokkal, hogy átvehessék az unióban alkalmazott megközelítést.
Az EB megvizsgálta a forgalmazási tilalom lehetséges hatásait, és arra a következtetésre jutott, hogy több nyomós érv is a tilalom hatályba léptetése mellett szól, mert a kozmetikai cikkek előállításakor nem indokolt állatkísérleteket végezni.
- Tovább kell keresni az alternatív módszereket, hiszen az eddigi megoldások egyelőre nem képesek teljes egészében helyettesíteni az állatokon végzett teszteket - mutattak rá. Felidézték, hogy a bizottság 2007 és 2011 között mintegy 238 millió eurót biztosított ilyen célú kutatásokra.
Emlékeztettek arra, hogy 2004 óta az unió területén tilos a kozmetikai termékek állatokon való tesztelése, amely 2009 óta a kozmetikumok összetevőinek esetében sem engedélyezett. 2009 márciusától kezdve nem szabad forgalomba hozni olyan kozmetikai termékeket az EU-ban, amelyek állatokon kikísérletezett összetevőket tartalmaznak, de az emberi egészségre gyakorolt, összetettebb hatásokkal kapcsolatban a forgalmazási tilalom bevezetésének időpontját 2013. március 11-ig kitolták.
