A felsőbb kategóriában is felvette az Nvidiával a harcot az AMD a Vega 56 és 64 grafikus kártyákkal. A középkategóriában egyértelmű győztes azonban nincs: teljesitményben egyelőre az Nvidiánál az előny, de a DirectX 12 és a Vulcan terjedésével az állás könnyen fordulhat. Az AMD RX 480 és az Nvidia GP106 középszintű grafikus 3D gyorsító kártyák minden grafikus feladatot el tudnak látni, játékok működtetése céljából is tökéletesek, és árukat nem pozicionálták túl magasra.
Az RX 480 másfél éve lépett porondra, elsőként az AMD újgenerációs megoldásai közül. A Polaris 10-es GPU-ra épülő kártya a Graphics Core Next architektúra negyedik generációjára épül, és 14 nm-es gyártástechnológiával kezdték el gyártani a GlobalFoundries gyáraiban a piacot elnézve nem elég gyors tempóban, mert a megjelenése után hiánycikké vált. A GCN rengeteg ponton kapott ráncfelvarást a Polaris megjelenéséig. Például a geometriáért felelős motor még jobban szűri a felesleges háromszögeket, és az árnyékoló (shader) magok hatékonysága is növekedett, hála az optimalizációknak. Az AMD szerint már csak emiatt is, a legjobb esetben akár 15 százalékos sebességnövekedésre lehet számítani azonos órajelen, az előző generációsakhoz viszonyítva. Támogatottá vált a 16 bites számformátumok használata is (lebegőpontos és egész formában egyaránt), így az olyan alkalmazásoknál, amik beérik alacsonyabb pontossággal, megduplázódhat a kártya sebessége. Ezek nem a játékok, azok általában csak mobil környezetben használnak kisebb pontosságot. Az R9 285-tel érkezett színtömörítési eljárás is fejlődött, így az RX 480 jobban spórol a memória-sávszélességgel, mint elődei, és ebben a sebességkategóriában is beéri 256 bites adatbusszal. A TrueAudio megváltozott, már TrueAudio Nextnek hívják, és nem dedikált extrahardvert használ, a számítások inkább a shader (árnyaló) magon fognak futni. Az AMD továbbá egy régi lemaradását is ledolgozta végre, frissítette a videokimenetek kezelését, valamint a hardveres videolejátszással és -felvétellel foglalkozó UVD motort. Az új generációs kártyákon már HDMI 2.0b és DisplayPort 1.4-es kimenetek lesznek, amik jelenleg a legfejlettebb elérhető szabványok (sőt a DisplayPort 1.4 annyira friss, hogy hivatalosan még nem is validálható), és támogatják a HDR-es videojelek küldését is, ami a jövőben nagyon fontos lehet. Az UVD motor pedig szimplán kezel minden formátumot, ami manapság érdekes lehet. A H.265-ös videókkal könnyedén megbírkózik, még 10 bites színcsatornák mellett is, és akár 4K-s, 60 fpses videókkal is megbirkózik. A streamereknek jó hír, hogy egyre több szoftver képes használni a Radeonokat (Gaming Evolved, Open Broadcaster, Playst.TV stb.), és kétmenetes kódolásra is képes az RX 480, ami főleg a részletgazdag képeken jár jól látható minőségnövekedéssel. Nem utolsósorban, fejlődött a gyári tuningszoftver is. Az Over Drive helyét ezeknél a kártyáknál átveszi a WattMan, ami a feszültségektől kezdve a célhőmérsékleten át az órajelekig mindent enged szabályozni, tehát teljesen feleslegessé teszi a külső programok használatát. Az RX 480 kétféle kiszerelésben kapható: Főleg 8 GB-os példányokat láthatunk 26 ezernyiért, ám a 22 ezernyiért beszerezhető 4 GB-osak ritkák.
Az RX 480 megjelenése utáni néha ellentmondó információ bukkant fel, hogy az RX 480 nem fér bele a 150 wattos TDP keretébe így esetleg jobban terhelheti az alaplapot és szélsőséges esetben tönkre is teheti azt. Talán egyszerűbb lett volna egy 8 tűs tápcsatlakozóval is ellátni, de messze nem vészes a helyzet amennyiben ismert márkájú, vagy közismerten jó tápegységünk és alaplapunk van, valószínűleg nem kell aggódnunk. Ám az új driverekbe bekerült a játékoknál a globális beállítások közé egy Kompatibilitás mód kapcsoló, amivel elérhetjük, hogy a kártya mindenképp tartsa be a TDP-keretet.
Az Nvidia 1060-as grafikus kártya GP106-os GPU-jánál a shader magot lefelezték a nagytestvér GP104-hez képest, így ha minden része aktív, 1280 shadert foghat munkára, a megtartott brutálisan magas órajeleken. A memória adatbuszát szerencsére nem felezték meg, 192 bites lett, így az ehhez passzoló 3 vagy 6 GB-tal lehet megvásárolni a kártyát. A 3 GB-os példányok egy kicsit lassabbak is, mert 128-cal kevesebb aktív shaderük van, de az órajelek változatlanok, szóval nincs óriási különbség sebességben, csak árban. Kérdéses, hogy a 3 GB memória elég lesz-e a jövőben? A 6 GB-os kártya árát 250 dollárra lőtte be a cég. A kártya TDP-je 120 wattos, pont, mint a GTX 960-asé, ami viszont csak névben az elődje, inkább a GTX 970-eshez érdemes hasonlítgatni az újdonságot. Referenciaváltozat Founder’s Edition változatban is fellelhető az Nvidiától. A GTX 1060 nem támogatja a SLI-t, tehát alapból nem képes többedmagával összedolgozni. Ennek köszönhető, hogy egyik gyártó kártyáján sem látni SLI csatlakozókat a nyomtatott áramköri lap tetején. Tesztek szerint az Ashes of the Singularity játékban például simán hozza két GTX 1060-as kártya a GTX 1080-as teljesítményét, ez egy olyan játék, amiben nagyon jól megfér egymás mellett egy Radeon és egy GeForce, a DirectX 12-nek hála. Jelenleg viszont nagyon kevés a DX12-es cím, és még kevesebb, ami támogatja a többkártyás üzemmódot, így akik a jövőben beraknának még egy kártyát a gépükbe, jobban járhatnak az RX 480-nal, az ugyanis DirectX 11 alatt is képes akár három ikertestvérével is együtt dolgozni.
A Chip magazin tesztjén tíz tesztjátékból felbontástól függetlenül csak kettőben szerepelt jobban a Radeon, mint a GeForce, ezek a Hitman és érdekes módon a Batman. Előbbi nem túl nagy meglepetés, mert a játék DirectX 12-es motorja nagyon fekszik a Radeonoknak, a Batman viszont akkora Nvidia logóval érkezik, hogy még a Batmobillal sem lehet átugratni felette, mégis a Radeonok érzik jól magukat alatta. Két döntetlen mellett a maradék hat esetben a GTX 1060 nyert. Az új generációs API-k érezhetően jobban fekszenek a GCN architektúrának, érdekes lesz látni, hogy, ha már több DirectX 12-es és Vulcanos játék lesz a piacon, hogyan alakulnak majd az eredmények.
Ha csak a teljesítményt nézzük, akkor néhány százalékkal gyorsabb a GTX 1060-as, mint riválisa, de nincsenek eget rengető különbségek, és a gyári tuningos megoldásoknál a különbség elhanyagolható. Az átlagolt teljesítményben tapasztalt közel 10 százalékos különbség pedig a friss API-t használó játékok megjelenésére átbillenhet az AMD javára, mert úgy néz ki, azok átlagban a Radeonokat szeretik jobban.
Kimenetek és multimédia kezelés frontján most nagyon fej fej mellett van a két architektúra. Talán a streamereknek csábító lehet az RX 480 kétmenetes kódolása. A legfontosabb tényező a teljesítmény mellett tehát most is az ár marad. A 8 GB-os RX 480-as körülbelül annyiba kerül, mint egy olcsóbb kiszerelésű, 6 GB-os GTX 1060-as. (Chip nyomán)
