Az állam vezetői Brüsszelben ismertették az ország európai uniós integrációjával kapcsolatos eredményeit és reformtörekvéseit. A rendezvényen Marko Đurić külügyminiszter, Siniša Mali pénzügyminiszter és Ana Brnabić házelnök egyaránt azt hangsúlyozta, hogy Belgrád stratégiai célja továbbra is az Európai Unióhoz való csatlakozás, miközben a régió stabilitásának megőrzésére és a szomszédos országokkal fenntartott jó kapcsolatokra is törekszik.
Marko Đurić szerint Szerbia fokozza erőfeszítéseit az uniós tagság érdekében, mert az európai integráció a szerb külpolitika egyik legfontosabb prioritása. Úgy vélte, a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása növelné a térség stabilitását, és hozzájárulna az etnikai feszültségek csökkentéséhez. Siniša Mali arra emlékeztetett, hogy Szerbia ma a Nyugat-Balkán legnagyobb és leggyorsabban növekvő gazdasága. Megfogalmazása szerint az ország gazdasági szempontból már ma is szorosan kapcsolódik az Európai Unióhoz, hiszen mélyen beépült az európai ellátási láncokba. A pénzügyminiszter szerint Szerbia uniós csatlakozása nemcsak az országnak, hanem az EU-nak is gazdasági előnyökkel járna.
Ana Brnabić kiemelte, hogy a szerb parlament az idén 23 olyan törvényt fogadott el, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az uniós csatlakozási folyamathoz, illetve a növekedési terv végrehajtásához. Hangsúlyozta, hogy a reformok folytatása mellett kiemelt jelentőségű az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) választási ajánlásainak végrehajtása is.
A brüsszeli látogatás során Marko Đurić megbeszélést folytatott Peter Sørensennel, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselőjével is. A felek áttekintették a koszovói helyzetet és a régió aktuális biztonságpolitikai kérdéseit. A külügyminiszter megerősítette, hogy Belgrád továbbra is elkötelezett a Pristinával folytatott párbeszéd mellett, és bízik abban, hogy a koszovói politikai instabilitás ellenére hamarosan ismét lehetőség nyílik a magas szintű egyeztetések folytatására. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások következő szakaszában elsődleges feladatnak a már megkötött megállapodások teljes körű végrehajtását tekinti.
Đurić emlékeztetett arra is, hogy a Brüsszeli Megállapodásban előirányzott Szerb Községek Közössége (ZSO) mindmáig nem alakult meg, amit Belgrád szerint Pristina késlekedése és kötelezettségeinek elmulasztása akadályoz. Leszögezte, hogy Szerbia álláspontja szerint a ZSO létrehozása továbbra is kulcsfontosságú a koszovói szerb közösség intézményi kereteinek megerősítése és kollektív jogainak védelme szempontjából.
A brüsszeli üzenetek ugyanakkor éles ellentétben állnak azokkal a kritikákkal, amelyek szerint az Európai Unió egyre inkább a szerbiai belpolitikai fejleményekre vár. Maja Kovačević politikai elemző az N1 televíziónak úgy nyilatkozott: Brüsszelben sokan úgy látják, hogy az uniós integráció jelenlegi üteme nem elsősorban technikai, hanem politikai kérdés, és az EU új partnereket, illetve hitelesebb reformfolyamatot vár Belgrádtól. Ez azt mutatja, hogy a hivatalos optimista nyilatkozatok mellett továbbra is jelentős bizalmi és politikai akadályok állhatnak Szerbia uniós közeledése előtt.
Közben Nemanja Starović európai integrációs miniszter Brüsszelben azt nehezményezte, hogy Szerbia továbbra sem nyithatta meg a csatlakozási tárgyalások 3-as klaszterét, noha az Európai Bizottság ezt az elmúlt öt egymást követő éves országjelentésében egyaránt javasolta. Emlékeztetett arra, hogy a bizottság már 2021 végén ajánlotta a 3-as és a 4-es klaszter megnyitását, ám előbbi esetében ezt a szerb igazságügyi alkotmánymódosítás lezárásához kötötték. A 2022-es népszavazással ez a feltétel teljesült, ennek ellenére azóta sem sikerült megteremteni az uniós tagállamok körében a szükséges politikai konszenzust.
Nyitókép: Siniša Mali szerint az uniós csatklakozás nemcsak az országnak, hanem az EU-nak is gazdasági előnyökkel járna (Fotó: Pixabay.com)
