Törökország immár csaknem negyven éve vár arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon, miközben Ukrajna az orosz inváziót követően néhány hónap alatt megkapta a tagjelölti státuszt. A belga közszolgálati RTBF szerint ez jól mutatja, hogy az uniós bővítési folyamatot nem csupán a hivatalos kritériumok, hanem politikai és geopolitikai szempontok is alakítják – írja a Beta.
Törökország 1987-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és egyetlen más tagjelölt ország sem várakozott ilyen hosszú ideig. Az Európai Parlament június 17-én elfogadott jelentése ismét leszögezte, hogy az Ankarával folytatott csatlakozási tárgyalások csak akkor folytatódhatnak, ha előrelépés történik a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia terén. A tárgyalások 2018 óta gyakorlatilag befagytak.
Jean-Michel De Waele, a brüsszeli Szabadegyetem politikatudomány-professzora az RTBF-nek úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak hosszú időre volt szüksége a 2004-es keleti bővítés feldolgozásához. Akkor tíz új tagállam csatlakozott, köztük Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és a balti államok, amivel az unió létszáma 15-ről 25 tagra nőtt.
A szakértő szerint Ukrajna és Moldova jelentkezése ismét a bővítést helyezte az európai politika középpontjába, ám ezúttal a stratégiai és biztonságpolitikai megfontolások is meghatározó szerepet játszanak. Az EU kapuján kopogtató országok többsége ugyanis olyan térségekben található, ahol az európai, az orosz, a török és a kínai befolyás találkozik. Jelenleg Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna rendelkezik tagjelölti státusszal, míg Koszovót potenciális tagjelöltként tartják számon, bár függetlenségét nem ismeri el valamennyi uniós tagállam.
De Waele szerint a bővítés mindig is túlmutatott a gazdasági integráción, és az európai szomszédság stabilizálását is szolgálta. Úgy vélte, az orosz és a kínai befolyás erősödése rámutatott arra, hogy az EU külső határainak biztonsága stratégiai kérdés.
A legutóbbi bővítésre 2013-ban került sor Horvátország csatlakozásával. Azóta egyetlen új tagállammal sem bővült az Európai Unió.
Nyitókép: A bővítés mindig is túlmutatott a gazdasági integráción, és az európai szomszédság stabilizálását is szolgálta (Fotó: Pexels.com)
