Az európai uniós országok állam- és kormányfői, valamint az Európai Bizottság elnöke által alkotott Európai Tanács pénteken arról döntött, hogy legkésőbb 2014 januárjában az unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával. A döntésről elsőként Herman Van Rompuy, a tanács elnöke számolt be. A José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével közösen megtartott sajtótájékoztatón Rompuy azt mondta, hogy a tanács döntése Belgrád és Pristina történelmi fontosságú megállapodásának az eredménye. Az EU-tagállamok vezetői Pristina számára is jóváhagyták a stabilizációs és társulási szerződés aláírását megelőző tárgyalások megkezdését.
A politikusok különféleképpen értelmezik az eddig hallottak alapján: mit jelent a pénteken meghozott döntés decemberi „jóváhagyásának” szükségessége. Herman Van Rompuy azt mondta, hogy az EU vezetői decemberi értekezletükön politikai döntést hoznak majd a tárgyalások megkezdéséről és a tárgyalási platformmal kapcsolatban, ez azonban nem új feltételeket, hanem az ilyen esetben megszokott politikai folyamat részét jelenti. Angela Merkel német kancellár viszont azt nyilatkozta a sajtónak, hogy továbbra is minden a brüsszeli megállapodás teljesítésétől függ, s hogy az Európai Tanács decemberben még egyszer foglalkozik majd Szerbiával – megvizsgálják, meddig jutottak el a megállapodott felek az aláírt szerződés alkalmazásában. „A megállapodás implementációja lesz a döntő” – fogalmazott Merkel.
Szerbiának elsőként Štefan Füle uniós bővítési biztos gratulált a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, Twitter-profilján közölte: örömmel néz a tárgyalások elé. Jelko Kacin, az Európai Parlament jelentéstevője is történelmi pillanatnak nevezte a tanács döntését, mely egy modern, nyitott és fejlett Szerbia megteremtését fogja eredményezni. Az Európai Tanács pozitív döntése arra ad bizonyítékot, mi mindent lehet megfelelő dialógussal elérni – értékelte a hír hallatán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
Ivica Dačić miniszterelnök úgy fogalmazott: történelmi döntésről van szó, de Szerbia nem a legboldogabb. Mint mondta, a német álláspont miatt a hivatalos kormányközi egyeztetésekre, melyek a tárgyalások lényegi kezdetét jelentik, januárig várnunk kell majd, s ez nem a legelőnyösebb, korábban is sor kerülhetne erre a csúcstalálkozóra. Jó hírnek számít, tette hozzá, hogy a tárgyalási keret már előbb is elkészülhet, s elfogadásra kerülhet, nem biztos, hogy decemberig várnunk kell majd arra. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy az EU részéről nincsenek újabb feltételei a tárgyalások megkezdésének. Tomislav Nikolić államfő szerint pénteken bebizonyosodott, hogy szívesen látott országként tekintenek ránk az EU-ban, s a kormánynak most az eddiginél többet kell foglalkoznia a gazdasággal, mezőgazdasággal, energetikai problémákkal. Az elnök a Twitter közösségi hálózaton írta, hogy eljött az ideje annak, hogy a polgárok életszínvonalával foglalkozzanak.
Suzana Grubješić európai integrációs kérdésekkel megbízott kormányalelnök szerint az Európai Tanács döntése nem zöld jelzés és nem is feltételes dátum, hanem a tárgyalások megnyitásáról szóló egyértelmű, világos állásfoglalás, mely nem tekinthető ajándéknak, hiszen Szerbia alapos munkát végzett e végkifejlet érdekében. Arra is emlékeztetett, hogy még hatalmas munka vár az országra a tárgyalások folyamán. Ivan Mrkić külügyminiszter a kormány és az államfő felelősségteljes politikájának a gyümölcseként tekintett az unió döntésére nyilatkozatában. Nebojša Stefanović, a szerb parlament elnöke kijelentette, hogy a dátum elnyerése jelentős elismerés, jelentős felelősséget is ruház azonban az államra, hogy folytassa a megkezdett reformokat, s gyors, biztos lépésekkel haladjon az uniós tagság felé.
Bojan Pajtić tartományi kormányfő, a Demokrata Párt elnökhelyettese jó hírnek nevezte a brüsszelit, még akkor is, ha „Szerbia valójában nem kapott konkrét dátumot”. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a jelenlegi hatalmi pártok az elmúlt két évtizedben még nem az európai út mellett álltak, mert ha ezt tették volna, mint közölte, akkor Szerbia ma már Horvátországhoz hasonlóan a csatlakozásnak örülhetne.
A Szerbiai Demokrata Pártnál úgy vélik, hogy Szerbia nem kapta meg a várt dátumot, melyet nem is nyer majd el mindaddig, amíg eleget nem tesz minden brüsszeli és pristinai követelésnek, azaz át nem adja Koszovót teljesen. A Liberális Demokrata Párt véleménye szerint az országnak most nem szabad elszalasztania az Európai Tanács által felkínált lehetőséget, s gondoskodnia kell a brüsszeli megállapodás teljes alkalmazásáról. „Mivel januárban indulnak a tárgyalások, egyértelmű, hogy eredményeket vár el addig az unió az implementációt illetően. A Koszovóban esedékes választásoknak is zavartalanul kell lefolyniuk” – közölte Bojan Đurić, аz LDP képviselője.
