Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Štefan Füle bővítési biztos pénteken levélben kérte a tagországok külügyminisztereit, hogy tűzzék ki Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját. A négyoldalas levélben kiemelik, hogy Belgrád és Prishtina jelentős előrelépést ért el a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában. Hozzáteszik, hogy az Európai Tanács decemberben a kétoldalú kapcsolatok normalizálását szabta ki feltételként ahhoz, hogy Szerbia megkapja a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát, Koszovó pedig a csatlakozási és társulási megállapodást. A két politikus a levélben ugyanakkor felsorolta azokat a konkrét lépéseket, amelyeket a két fél mostanáig megtett a brüsszeli megállapodás megvalósítása során. Ashton és Füle a levél végén a következő javaslatot teszi: az Európai Tanács hozzon egyértelmű és pozitív döntést a Szerbiával való tárgyalások megkezdéséről és a csatlakozási és társulási megállapodás odaítéléséről Koszovónak.
A brüsszeli diplomaták szerint a levélnek nagy jelentősége lesz június 28-án: az EU vezetői ekkor hoznak döntést a fenti kérdésekben. Peter Stano, a bővítési biztos sajtószóvivője elmondta, hogy a levél nem jelentés, de ennek ellenére tartalmazza a kétoldalú kapcsolatok normalizálása során elért eredményeket. Hashim Thaçi koszovói kormányfő szerint a csütörtöki munkavacsorán, amelyen Ivica Dačić szerb kormányfővel és Catherine Ashton főképviselővel vett részt előrelépés történt.
– A kormányfők több kérdésben is egyetértésre jutottak, így az igazságszolgáltatással, a rendőrséggel és az esedékes helyhatósági választásokkal kapcsolatos kérdésekben is. Az Európai Tanács jövő heti ülése előtt tájékoztatni fogom a tagállamokat az előrehaladásról – mondta a kül- és biztonságpolitikai főképviselő, aki szerint a tárgyaláson jó munkát végeztek, és konkrét előrelépést értek el.
Doris Pack német európai parlamenti képviselő úgy véli, hogy most kell odaítélni Szerbiának a csatlakozási tárgyalások dátumát, ugyanis azzal a világosan tudtára adnák az országnak, hogy az EU támogatja az erőfeszítéseit. Mint megjegyezte, kétli, hogy a Bundestag visszakozna, bár jelenleg fogalma sincs, hogy a parlament miként fog dönteni. A kérdésre, hogy Németország miért ennyire szigorú Szerbiával szemben, Doris Pak azt felelte, hogy negatív tapasztalatuk volt Romániával és Bulgáriával.
– Romániát és Bulgáriát idő előtt vettük fel az EU-ba, ugyanis igen gyorsan megkapták a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját. A gyors tagfelvételnek pedig az lett a következménye, hogy ez a két ország nem teljesítette az összes csatlakozási feltételt – mondta a képviselő.
Végezetül megjegyezte, hogy a csatlakozási tárgyalások dátumának odaítélése csupán Szerbia és Koszovó kapcsolatának normalizálásától, és annak előrehaladottságától függ.
