A Magyar Szó székházában pénteken tanácskozást tartottak a Szerbiában működő nemzeti tanácsok elnökei és illetékesei. A megbeszélés után összefoglaló zárókövetkeztetést tettek közzé a nemzeti közösségek tanácsairól szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálásával kapcsolatban. A tanácskozás 14 résztvevője által egyhangúlag elfogadott zárókövetkeztetés szövegének lényegét dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ismertette az újságírókkal. Mint elmondta, aggódnak az alkotmánybíróság által folytatott eljárás miatt.
– Az alkotmánybíróság eljárást folytat a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányosságának felülvizsgálására, az eljárás keretében július 2-án közvitát tartanak. Nem vonjuk kétségbe az alkotmánybíróság szakértelmét, függetlenségét és elfogulatlanságát, hiszünk intézményeink tevékenységében, kötelességünk azonban közölni álláspontunkat az eljárással kapcsolatban. Aggódunk, amennyiben ugyanis az alkotmánybíróság megállapítaná, hogy a szóban forgó törvénybe foglaltak részben alkotmányellenesek, akkor ez megfékezhetné azokat az igen pozitív folyamatokat, amelyeket ez a törvény már beindított. A törvény meghozatala miatt Szerbia számos uniós, nemzetközi elismerésben részesült, hozzájárult az ország nemzetközi tekintélyének növeléséhez, ezenkívül a törvény lehetővé tette azt, hogy a nemzeti közösségek nyitott kérdéseit a szerb állam intézményrendszerén belül kezelhessük olyan személyek közbenjárásával, akiket e közösségek legitim módon választanak meg. Ha ezen a téren hátralépnénk, azaz megcsorbítanánk a törvényt, beláthatatlan következményekkel kellene szembenéznünk: a nemzeti közösségek kérdésével többé nem az állami intézményrendszer keretében, hanem máshol – a médiában, politikai csatározásokon keresztül vagy az utcán – foglalkoznának. Teljes mértékben egyetértünk abban, hogy a nemzeti közösségeinket érintő kérdésekre intézményes módon kell megoldásokat keresnünk, a nemzeti tanácsokról szóló törvényt emberjogvédelmi, civilizációs vívmányként éljük meg. Zárókövetkeztetésünket eljuttatjuk az összes, a kérdésben érintett intézményhez – mondta Korhecz, majd megmagyarázta, hogy a törvény felülvizsgálási eljárásának megindítását felhatalmazással nem rendelkezők javasolták, különböző beállítottságú, egyes pártokhoz igen közel álló nem kormányzati szervezetek. Az alkotmánybíróság a törvény több mozzanatát kérdésesnek ítélte meg: azokat a törvénypontokat, amelyek a nemzeti tanácsok hatáskörére vonatkoznak.
– A megkérdőjelezett törvényrendelkezések hiányában a nemzeti tanácsok elveszítenék súlyukat, valójában nem kormányzati szervezetekké válnának, noha az alkotmány a nemzeti tanácsokat most önkormányzatokként határozza meg – olyan szervekként, amelyeknek közjogi felhatalmazásuk van a kisebbségi művelődési, köztájékoztatási vagy tanügyi kérdésekben történő döntéshozatalra – magyarázta az elnök, majd hozzátette, hogy tiszteletben fogják tartani az alkotmánybíróság bármilyen döntését.
