Nem hivatalos értesülések szerint a német hatalmi pártok arra az álláspontra juthatnak, hogy Szerbia 2014 januárjában kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A feltétel ehhez a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás következetes alkalmazása.
A Bundestag június 27-i ülésén határoz arról, hogy egy nappal később, június 28-án, az Európai Tanács ülésén Németország képviselője Szerbia vonatkozásában támogassa-e a tagfelvételi tárgyalások megkezdése dátumának a kitűzését.
A Beta hírügynökség értesülései szerint a hatalmi Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) képviselői már szinte egyetértésre is jutottak azzal kapcsolatban, hogy Szerbia a következő év januárjában kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat. A képviselők konzervatív elveket valló csoportja úgy véli, hogy maga a brüsszeli megállapodás még nem elég, annak alkalmazásáról is szeretnének meggyőződni.
Szintén nem hivatalos értesülések szerint a CDU képviselőinek egy része már most odaítélné Szerbia számára a dátumot, ugyanakkor nem biztos, hogy hivatalos álláspontjuk eltér majd Angela Merkel kancellár álláspontjától. Emlékeztetésképpen, Merkel 2011 augusztusában belgrádi látogatásakor kijelentette: Szerbia addig nem nyithatja meg a tagfelvételi tárgyalásokat, amíg fel nem számolja párhuzamos intézményrendszerét Észak-Koszovóban.
A közép-európai országok államfőinek pozsonyi találkozóján Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök a csúcson részt vevő államok vezetőinek támogatását kérte Szerbia európai integrációjához. Nikolić szerint fontos lenne felülvizsgálni, hogy Brüsszel negatív hozzáállása és döntése milyen hatással lehet a Szerbiában nagy lelkesedéssel megkezdett folyamatokra.
Szerbia nemcsak saját, hanem az európai család közös jövőjének tekintetében kér segítséget, hangsúlyozta Nikolić, majd a lehető legnagyobb együttműködésre szólította fel a koszovói kérdés megoldásában részt vevő szereplőket. Ha mindenki legalább annyit tesz, mint amennyit Szerbia megtett, és ha mindenki felismeri a valóságot, akkor az összes érintett számára kedvezően alakulnak a dolgok – fejtette ki a szerb államfő.
– Az EU addig nem lehet teljes gazdasági, politikai és kulturális terület, amíg Szerbia és a Balkán többi országa nem csatlakozik köreihez. Ez nem csak személyes véleményem, ugyanezt a kijelentést már több alkalommal is hallottam a világ és Európa legmagasabb rangú politikai képviselőitől. Eljött az idő, hogy a kimondott szó az Európai Tanács június végi döntéséből is visszaköszönjön. Szerbiának néhány évvel ezelőtt nemcsak a gazdasági válsággal kellett szembesülni, hanem Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltásával is. Országunk úgy döntött, hogy erőt nem sajnálva kezdi el kutatni a probléma tartós és fenntartható megoldásának módját. Csakis a koszovói kérdés kezelésével lehet stabillá, biztonságossá tenni a régiót. Szerbiát a munka során a régió közös jövőjének elképzelése bátorította. Országunk számos reformot végrehajtott már, és a folyamatot a jövőben is folytatjuk. A szerb kormány és a köztársasági képviselőház fáradságot nem kímélve dolgoznak a szerbiai, valamint az uniós törvények és előírások összehangolásán – részletezte Nikolić.
A szerb államfő arról is beszélt, hogy mivel az EU Szerbia legjelentősebb gazdasági partnere, ezért az ország igencsak megérzi az uniót sújtó nehézségeket és pénzügyi kilengéseket. Ez arra ösztönzi Szerbiát, hogy lehetőségeihez mérten igyekezzen hozzájárulni a gazdasági problémák megoldásához – emelte ki Nikolić.
A szerda este kezdődő és csütörtökön végződött államfői csúcson vendég minősítésében Atifete Jahjaga koszovói államfő is részt vett. Ez volt az első olyan nemzetközi találkozó, amelyen Szerbia és Koszovó államfője közösen vettek részt. Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök szerint ez a tény tette történelmivé a pozsonyi csúcsot. Fischer azt is elmondta, hogy bár a folyamat nem zárulhat le egyik napról a másikra, Szerbiának és Koszovónak mégis nagy esélye van az uniós csatlakozásra.
Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke szintén történelminek nevezte Nikolić és Jahjaga közös részvételét az államfői csúcson. Belgrád és Pristina bátorságukat bizonyították – hangsúlyozta van Rompuy.
Mindezzel egy időben Ivica Dačić szerb kormányfő a kormány átalakításról nyilatkozott. Dačić szavai szerint azonnal június 28., az EU-csúcs után megkezdik értékelni a miniszterek munkáját, majd ezután átalakítják a kormányt. Dačić nem hiszi, hogy az idén kiírják a rendkívüli köztársasági parlamenti választásokat.
– Mindenkinek el kell számolnia a munkájával. Azzal is, amit elvégeztek, és azzal is, amit nem. Nekem is felül kell vizsgálnom, hogy milyen munkát végzett a belügyminisztérium. Az átalakítás nemcsak a minisztereket fogja érinteni, hanem az államtitkárokat és az ügynökségek igazgatóit is. Ugyanakkor nem lenne jó ötlet kiírni a választásokat. Senki ne értsen félre, nem félek a választásoktól, hiszen meg vagyok róla győződve, hogy a Szerbiai Szocialista Párt–Egységes Szerbia–Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja választási koalíció még több szavazatot szerezne, mint a tavalyi választásokon. Ugyanakkor kedvezőtlen lenne akkor megtartani a választásokat, amikor az országnak elsősorban stabilitásra és gazdasági felépülésre van szüksége – fogalmazott Dačić.
A szerb kormányfő megismételte, hogy az EU állam- és kormányfőinek a június 28-i csúcson a dátum odaítélése mellett kellene dönteniük. Ha Szerbia most nem nyeri el a dátumot, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben valaha is elnyeri – véli Dačić.
