A szerb parlament hétfői ülésén hozzálátott az adózást szabályozó törvénycsomagra benyújtott módosítási indítványok megvitatásához. Az ellenzék szerint az új adótörvények még nagyobb terheket rónak majd a polgárokra, a hatalmi koalíció képviselői ugyanakkor állítják, hogy erről szó sincs. A képviselők a szavazás napján a vagyonra, a bérekre, a jogi személyek által megvalósított nyereségre kirótt adókat szabályozó jogszabály javaslatának sorsáról is döntést hoznak majd. Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminiszter visszautasított minden azzal kapcsolatos vádat, mely szerint a kormány célja növelni az adókat, s arra a módosítási indítványra hivatkozott, amelyet a parlament pénzügyi bizottsága hétfőn el is fogadott, s mely, mint mondta, garantálja, hogy a vagyon után fizetett adó nem fog emelkedni.
A kormánykoalíció képviselői egyébként azt állítják, hogy a következő hat hónapra sikerült biztosítani a költségvetés egyensúlyát, s nem kell tartani csődhelyzet kialakulásától. Megjegyzik ugyanakkor, hogy az államkasszába befolyó összegek egyre csak apadnak, mert az adóbevételek is folyamatosan csökkennek, a szürkegazdaság virágzik, az előző periódusból származó befizetések pedig késnek.
Az elmondottak miatt a hétfői parlamenti vitát is a leginkább az ország anyagi helyzete és a gazdasági és pénzügyminiszter által kilátásba helyezett takarékossági intézkedések témája határozta meg. A tárcavezető kijelentette, hogy a következő két hétben a koalíciós partnerek egyeztetni fognak ezeknek a takarékossági lépéseknek a részleteiről. Nem kívánta pontosítani, hogy a közszféra béreinek és a nyugdíjaknak a befagyasztása reális opciónak számít-e ebben a pillanatban. A képviselőházban adott nyilatkozatában Dinkić meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány, a megbeszéléseket követően, egységes javaslatokkal fog előállni. Annyit azért hozzátett, hogy a kiadásokat, a költségvetési hiányt mindenképp le kell faragni, s fontolóra kell venni a köztársasági Pénzügyi Tanácsnak, továbbá a Nemzetközi Valutaalapnak a figyelmeztetéseit, amelyek a közszféra és a magánszektor közötti hatalmas szakadékra mutatnak rá.
– Azt javaslom, hogy a közszféra foglalkoztatottjainak sorsát kössük a magánszektor alkalmazottjainak sorsához. Először azt kell szemügyre vennünk, hogyan alakulnak a magánszektor bérei, s ennek alapján kell megtalálnunk azt a képletet, amelynek segítségével meghatározhatjuk a közszféra fizetéseit – fogalmazott Mlađan Dinkić.
Mint mondta, a magánszektorban 1,7 millióan, a közszférában pedig félmillióan dolgoznak, s ez utóbbiban bizonyos privilégiumok elveszítésére biztosan számítaniuk kell majd a foglalkoztatottaknak. Az, hogy elbocsátások lesznek-e, az adott munkahelytől, helyzettől függ majd – értékelte. Annak lehetőségét sem vetette el, hogy az állam kilépjen egyes közvállalatok igazgatásából, vagy megszüntessen bizonyos szubvenciókat, ekképp csökkentve a költségeket.
PONTOS KIMUTATÁSOK KELLENEK
A parlamenti pártok többsége a bérek és nyugdíjak befagyasztása ellen foglalt állást, annak ellenére, hogy a Világbank szerbiai irodájában is javasolták a kormánynak: vegye fontolóra ezt az eshetőséget. Veroljub Arsić, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője kifejtette, hogy a befagyasztásról mindaddig nem érdemes szót ejteni, amíg nem készülnek el a megfelelő gazdasági kimutatások. Mint mondta, a kormány olyan döntést fogad majd el, amelyik minden polgár érdekét szolgálja, nem pedig csak egy bizonyos érdekcsoportét. A pénzügyminisztérium és az adóhivatal feladata a szürkegazdaság pénzügyeit legális keretek közé terelni – tette hozzá.
Határozottan ellenzi a bérek és a nyugdíjak befagyasztását a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja. Momo Čolaković képviselő azt mondta, hogy ez a párt nem fog egy ilyen javaslatot támogatni, másutt kell ugyanis keresni a megtakarítás lehetőségeit. Példaként az állami intézményeket, ügynökségeket, hivatalokat említette. Mint közölte, a párt a Nemzetközi Valutaalapnál is megértésre talált ezen álláspontja kapcsán, nem lehet ugyanis a szociális kategóriába tartozókat újabb csapással sújtani – hangsúlyozta.
Zorana Mihajlović energetikai tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy a kormány az eddigiekben még nem tárgyalt a nyugdíjaknak és a közszféra béreinek a befagyasztásáról, de maga a „nem népszerű intézkedéseket is támogatja, ha azok hosszú távon eredményre vezetnek”. Nem lehet egyetlen intézkedéssel kilábalni a válságból, intézkedések egész sorára van szükség ahhoz, hogy érezhető pozitív következményei legyenek az állam pénzpolitikájának – húzta alá Mihajlović.
