Szerbia polgárainak 39,7 százaléka szerint jó ötlet lenne a parlamentáris monarchia megújítása az országban. Ez a belgrádi SAS Intelligence közvélemény-kutató ügynökség felméréséből derült ki. Mint azt a Danas napilap közölte, a kép ettől azért árnyaltabb, ugyanis 32,3 százalék kifejezetten ellenezné ezt a megoldást, míg 27,4 százaléknak nincs véleménye.
Az ügynökség a monarchia újbóli bevezetését és az Aleksandar Karađorđević vezette Királyi Ház népszerűségét vizsgálta.
Miljan Premović a cég végrehajtó igazgatója elmondta,a felmérést április 11-16 időszakban végezték, 1615 megkérdezettel, az ország 16 településén, Koszovó nélkül. Mint mondta, a felmérés 95 százalékos megbízhatóságú.
„A felmérés ötletadója Simon Alcont, a világ legismertebb szakértője, aki a népek, nemzetek imázsával foglalkozik, ő ugyanis úgy véli, Szerbia az egyik olyan ország, ahol nagy a valószínűsége a monarchia megújításának. Ezért szerettünk volna a nyilvánosságnak betekintést adni e nem eléggé kutatott társadalmi témába. A feltett kérdés hasonló volt egy esetleges referendumon feltett kérdéshez: Szükséges-e Szerbiában a parlamentáris monarchia bevezetése. A minta teljes egészében tükrözi az ország szociális-demográfiai struktúráját a 2011-es népszámlálás adatai szerint” – magyarázta.
Az ankét szerint a monarchiát többségében a középfokú végzettséggel rendelkező, városi környezetben élő férfiak támogatják, míg a leginkább a magas szakképzettségűek és a nyugdíjasok ellenzik, elsősorban Belgrádban.
Belgrádban van a legtöbb ellenzője a monarchiának, 45,8 százalék, ezzel szemben Vajdaságban és Közép-Szerbiában is 40,9 százalék visszahozná ezt az államformát.
„Aleksandar Karađorđević trónörököst a közvélemény ismeri. A nagykorú lakosság 94,2 százaléka hallott már róla, de 42,2 százaléknak nincs róla világos véleménye. A legpozitívabban humanitárius tevékenységét értékelték, emellett az egyetemi hallgatók és diákok ösztöndíjazását, míg a leginkább a szerb nyelv ismeretének hiányát rótták fel neki” – tette hozzá a szakember.
Čedomir Antić történész, a Koronatanács tagja elmondta, ez az első alkalom az elmúlt 23 évben, amióta Szerbia köztársaság, hogy e kérdést felteszik. Persze, mint hozzátette, egy esetleges népszavazáson, különösen, ha a hatalom ezt az elképzelést ellenezné, rosszabb eredmény születne.
„Ugyanakkor, ez az eredmény nem a monarchista mozgalom erejét mutatja, vagy a trónörökös karizmáját, hanem azt, hogy a köztársaság válságban van. 1990-ben a köztársasági elnökválasztáson öt millióan szavaztak, tavaly ennek a fele. Ez annak jele, hogy az emberek az elnökre úgy tekintenek, mint a királyra, aki, ha nyer, akkor pártja is nyer, akkor is ha nem szerzett többséget. Valószínűsíthetően, mindazok, akik stabilizálni szeretnék Szerbiát látják, hogy egy olyan emberre lenne szükség, aki az államot jelképezi, aki király, de nem uralkodik, ezzel pedig a politikai harc korlátozódhatna a parlamenti csatára” – értékelte.
