Vincent Degert, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője reményét fejezte ki, hogy a Belgrád és Pristina kapcsolatának rendezését szolgáló brüsszeli megállapodást alkalmazni fogják a felek. Hosszú távon így lehet elkerülni a konfliktusokat és stabillá, biztonságossá tenni a polgárok mindennapjait – hangsúlyozta Degert, majd hozzátette, hogy rendezetlen kérdésekkel Szerbia nem válhat az EU tagjává, írja a B92.
– A feleknek beszélgetniük kell a problémákról, és meg kell találniuk a polgárok életét megkönnyítő fenntartható megoldásokat. Nem szeretnénk konfliktusokat vinni az EU-ba, ezért még a csatlakozás előtt meg kell válaszolni a nyitott kérdéseket – fogalmazott Degert az Európa-nap alkalmából középiskolások számára szervezett rendezvényen Belgrádban.
Előadásának folytatásában Degert arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán országainak kapcsolatát számos történelmi és bilaterális probléma nehezíti. Még Szlovénia és Horvátország sem mentes az egymás közötti vitáktól, fejtegette Degert, mondván, hogy az EU-csatlakozás után ezek a problémák elveszítik jelentőségüket, hiszen az országok között eltűnnek a határok.
Visszatérve a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd témájára, Degert megállapította, hogy a dialógus Koszovó státuszának szempontjából semleges volt. Az EU-ban senki nem szorgalmazta Koszovó függetlenségének Szerbia részéről történő elismerését – nyomatékosította Degert.
– Az unió tagállamai sem ismerték el egytől egyig Koszovó államiságát. Szerbiától sem kérjük ezt. Belgrádnak és Pristinának azonban mindenféleképpen megoldást kell találniuk az egymás közötti kapcsolatok rendezésére. Koszovóban működőképes intézményekre, igazságügyre és gazdaságra van szükség – fogalmazott Degert.
Ugyanezen a rendezvényen Suzana Grubješić, a szerb kormány európai integrációval megbízott alelnöke maratoni futóversenynek nevezte az európai csatlakozást. Remélhetőleg az idén júniusban Szerbiának sikerül átlépnie azt a pontot, amely után már megállíthatatlanná válik a folyamat, emelte ki Grubješić, reményét fejezve ki, hogy az ország júniusban elnyeri a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Amint ez megtörténik, Szerbiában megkezdődhet az EU rendszeréhez és mércéihez történő igazodás, hallhatták a diákok Grubješićtől, mint ahogyan azt is, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt az EU átalakul. Az unió többé nem egy gazdag társaság vagy egy pénzautomata, és nem is szociális kártya, ezért nem a pénznek kellene motiválnia az EU-csatlakozásra – mondta Grubješić.
