A július 1-jén európai uniós tagországgá váló Horvátországgal Szerbiának minél jobb kapcsolatokat kellene ápolnia, értékelte pénteken Jovan Teokarević, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora, aki szerint, ha Szerbia rendezi a vitás kérdéseket Horvátországgal, utóbbi uniós tagállamként sokat tehet a csatlakozás útján járó Szerbiáért. A szerb kormánynak már akkor nagyobb hajlandóságot kellett volna mutatnia a problémák megoldására, amikor Horvátország egy kis ország volt és nem kis hatalom, mint amilyenné mostanra vált, fogalmazott Teokarević, hozzátéve: Szerbiának nem csak Horvátországgal kell különleges kapcsolatokat ápolnia, hanem az EU minden tagországával, annak érdekében, hogy az ország minél gyakrabban szerepeljen pozitív kontextusban az unió napirendjén.
– Az EU-hoz csatlakozva Horvátország minden egyes témával kapcsolatban megerősíti tárgyalópozícióját. Ennek fényében talán mindenki megérti, mennyire fontos a nemzetközi családhoz tartozni, hiszen a tagok és szervezeteik egymást védik. Szerbia pozícióját a NATO-hoz való csatlakozás még tovább erősítené. Az EU kelet-európai tagállamainak tapasztalata már bebizonyította, hogy mekkora plusz a NATO-tagság. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a korábbi kellemetlen tapasztalat miatt Szerbia vegyes érzelmekkel viseltetik a NATO irányába. Az EU tagállamainak kétharmada a NATO-nak is tagja. Hiszem, hogy a szóban forgó katonai szervezethez való csatlakozás elmélyítené Szerbia és az EU tagállamainak e kétharmada közötti kapcsolatot – érvelt Teokarević.
A Szerbiai Gazdasági Kamara regionális együttműködésért felelős irodája pedig Horvátország EU-taggá válásának a szerb gazdaságra gyakorolandó pozitív hatásáról tájékoztatta a közvéleményt. Amikor tagállammá válik, Horvátország többé nem lesz a CEFTA tagja, ezért bizonyos szerbiai mezőgazdasági termékek kedvezőbb pozíciót harcolhatnak ki a CEFTA piacon. A munka alacsony ára jelentette kedvezőbb feltételek miatt Szerbia nagyobb befolyást fog kiharcolni magának a régióban és a regionális gazdasági partnerek feltehetőleg nagyobb hajlandóságot mutatnak majd termelésük Szerbiába történő költöztetésére, fogalmaztak az SZGK illetékesei.
– 2011-ben Szerbia 112,2 millió amerikai dollár értékben hozott be az országba horvát mezőgazdasági termékeket. A dohány- és a dohánytermékek behozatala 10,5 millió dollárt tett ki. Amikor Horvátország belép az EU-ba, Szerbia nagyobb eséllyel szállíthat ki dohányt a szomszédos országba, valamint a CEFTA országokba. Ugyanakkor Horvátország EU-tagsága kedvezőtlenül befolyásolja majd a kiviteli kvótával ellátott termékeket, mint amilyen a cukor – olvasható az SZGK közleményében.
