A brüsszeli Koszovó-megállapodás felveti a szerbiai alkotmány módosításának kérdését, amelyhez azonban a parlamenti kétharmados többség miatt széleskörű konszenzus szükséges.
Mint tudjuk, a hét évvel ezelőtt elfogadott alkotmányt elsősorban azért hozták meg, hogy annak preambulumába bekerülhessen a kitétel, miszerint Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része. Az is tény, hogy a kétnapos referendumon Vajdaságban az alkotmány megbukott.
A brüsszeli megállapodás mellett az uniós integráció miatt a hazai törvényeket is össze kell hangolni az európaiakkal, ez a két legfontosabb érv a legfőbb jogi előírás módosítása mellett.
A módosítást kezdeményezheti a kormány, az államfő, vagy legalább 150.000 polgár, ahhoz pedig, hogy az életbe lépjen, a parlamentben kétharmados többség szükséges.
A jogi szakértők számára e kérdés abban a dilemmában csapódik le, hogy vajon a meglévő alkotmányt kellene módosítani, vagy teljesen újat elfogadni.
Stevan Lilić a Jogászok a demokráciáért nevű szervezet képviselője szerint a jelenlegi alkotmány módosítása lenne a jobb megoldás.
„Az alkotmánnyal probléma van, pontosabban, a mi alkotmányunknak, Koštunica alkotmányának a legalitással és a legitimitással is problémája van. Emellett Milošević alkotmányán alapszik. Ehelyett egy olyan alkotmány kellene, amely a stabilizáció alkotmánya lenne” mondta a B92-nek.
Lilić szerint azonban számos egyéb nyitott kérdést is meg kellene oldania az új jogszabálynak.
„A kulcsfontosságú mindenképp a politikai akarat, a konszenzus és az, hogy Szerbiát átrendezzük, hogy régiókat alakítsunk ki. Meg kell oldani Vajdaság kérdését, de ugyanez vonatkozik Novi Pazarra, Sandžakra is” – tette hozzá.
Amennyiben módosulna a fent említett preambulum, vagy más fontos részek, mint a hatalom szervezésének elvei, az emberi és kisebbségi jogok területe, ez népszavazást tenne szükségessé. Az ilyen módosításokhoz pedig a referendumon részt vevő polgárok több, mint 50 százalékának támogatása lenne szükséges.
