Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének kabinetjében már folynak az előkészületek a Belgrád és Pristina közötti dialógus folytatására – jelentette jól értesült diplomáciai forrásokra hivatkozva a Tanjug hírügynökség. A párbeszéd tehát nem ért véget a megkötött megállapodás ellenére sem – a következő alkalommal az aláírtak gyakorlati megvalósításáról kéne tárgyalniuk a koszovói és szerbiai tisztségviselőknek. Egy nevének elhallgatását kérő brit diplomata közölte, tévedett, aki azt hitte, a legutóbbi volt a dialógus utolsó fordulója. Mint mondta, az Európai Unión belül mindenki előtt világos, hogy egy ilyen komoly és összetett megállapodás kivitelezését nem lehet csupán a munkacsoportokra bízni, ezért az a vélemény uralkodott el, hogy a legmagasabb szinten kell folytatni a megegyezés teljesítéséről szóló tárgyalásokat is. Maga Catherine Ashton csak közvetett módon támasztotta alá ezt az információt, amikor újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy „továbbra is a tárgyalófelek rendelkezésére áll”, s kész közvetíteni ezt követően is. Mint mondta, felajánlotta Belgrádnak és Pristinának, hogy a segítségükre tud lenni nem csupán a megegyezés kivitelezése, hanem a kapcsolatok további normalizálása során is. A brit hírforrás nem kívánt jóslatokba bocsátkozni a következő forduló, azaz a megegyezés alkalmazásának szentelt első forduló időpontját illetően, annyit közölt: időre lesz szükség ahhoz, hogy a belgrádi és a koszovói intézmények is elfogadják a dokumentumot. Emlékeztetett, hogy az Európai Unió Tanácsa nem kizárólag a megegyezést, hanem a megbeszéltek alkalmazását is figyelembe veszi majd akkor, amikor a csatlakozási tárgyalások dátumának odaítéléséről dönt Szerbia esetében.
A koszovói szerbek által kialakított határozottan elutasító vélemény valóban arra enged következtetni, hogy Szerbia előtt jelentős kihívás áll a megállapodás teljesítése kapcsán. Kedden Marko Jakšić, a Szerbiai Demokrata Párt koszovói képviselője harangozta be, hogy a szerbiai és a pristinai vezetőség közötti megállapodás alkalmazását tüntetésekkel, zárlatokkal, bojkottal fogják megakadályozni. Elmondása szerint arra törekszenek majd, hogy a tüntetéseket Szerbia egészére kiterjesszék, de legfőképpen Belgrádban szeretnének minél nagyobb tiltakozó megmozdulásokat szervezni, mert az „árulást” nem Észak-Koszovó követte el, hanem Belgrád. Az első lépésük, mint mondta, a koszovói törvények szerint szervezett leendő helyhatósági választások bojkottja lesz. Úgy értékelte, a koszovói szerbek körében a közhangulat olyan, hogy a bojkott egészen biztosan sikeres lesz, s ha valamely pártok indulnak is a szavazáson, az eredmények nem lesznek reprezentatívak, mert a polgárok kevesebb, mint húsz, vagy kevesebb, mint öt százaléka megy ki majd csupán voksolni.
„BÚJJATOK ELŐ, TI GYÁVÁK!”
Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes egységre szólította fel az észak-koszovói szerbeket a brüsszeli megállapodás teljesítése érdekében.
– Meg kell egyeznünk, meg kell találnunk a módját annak, hogy egységesen lépjünk fel, ahogyan azt az eddigiekben is tettük. Mi sem létezhetünk a népünk nélkül, de a népünk sem létezhet Szerbia nélkül. Az ország e borzasztóan nehéz körülmények között nem tudott elérni többet a Koszovóról folytatott tárgyalások során – jelentette ki Vučić.
Hozzátette, hogy Szerbia szövetségesek nélkül indult el a tárgyalási folyamat útján, s csak most, a megállapodás aláírását követően mondható el az, hogy a régió országaival azonos tekintélyt élvez.
– Nem dicsekedtünk akkor, amikor az Európai Bizottság ajánlást tett a csatlakozási tárgyalások dátumának kijelölésére. Akkor dicsekedhetünk majd, ha a polgárok jobban élnek és szebb kilátásokkal nézhetnek a jövőbe – közölte.
A megállapodás alkalmazásáról szólva Vučić elmondta, hogy egy ezzel a kérdéssel foglalkozó bizottság létrehozását tervezik, s egyeztetni fognak az észak-koszovói szerbekkel is. Kifejtette, hogy mindvégig az igazat mondta a brüsszeli tárgyalásokról, s ismertette a megállapodás sok rossz és kevés jó pontját is. A megállapodást ellenző tüntetéseket kis megmozdulásoknak nevezte, mert, mint mondta, az egyiken 1485, a másikon 497 személy vett csupán részt.
A kormányfő-helyettes bejelentette azt is, hogy leállította a személye ellen irányuló fenyegetések kapcsán indított nyomozást, mert „nincs idő sajnálkozni, Szerbia határozott léptekkel halad előre”.
– Tudjuk, ki áll a fenyegetések hátterében, mit tehetünk? Amikor valaki olyan messzire elmegy, hogy már valaki gyerekének a véréről beszél, akkor igazán nincs mit mondanom. Felszólítom azokat a gyáva alakokat, akiket ismerek, s akik jól tudják, hogy bátrabb vagyok náluk, bújjanak elő, s számoljanak ők maguk le velem – mondta Aleksandar Vučić.
MUNKÁRA FEL!
Június 28-áig, a dátummal kapcsolatos végleges döntés meghozásának pillanatáig még nagyon sok dolga van Szerbiának – hangsúlyozta tegnapi nyilatkozatában Heinz Wilhelm, Németország belgrádi nagykövete. Arról beszélt, hogy a Belgrád és Pristina közötti megállapodást mielőbb alkalmazni kell. Emlékeztetett, hogy a hét végégig meg kell alakulnia az ezzel foglalkozó tanácsnak is, melyet Szerbia, Koszovó és az Európai Unió képviselői alkotnak majd, s el kell készülnie az alkalmazás tervének is.
– A német kormány csupán abban az esetben hagyhatja jóvá a csatlakozási tárgyalások dátumát, ha előtte erre rábólint a Bundestag. Meggyőződésem, hogy az egyezmény alkalmazása gyorsan elkezdődik, s hogy ez is egy fontos kritériuma lesz a zöld fény megadásának a Bundestagban – nyilatkozta Wilhelm, aki a továbbiakban reményét fejezte ki, hogy a gazdasági együttműködésre is serkentőleg hat majd a megállapodás, az arról szóló hír ugyanis biztosan eljut a német befektetőkhöz.
„MA SEM TUDOM MEGÉRTENI...”
Támogatásáról biztosította, ugyanakkor hiányosnak nevezte a brüsszeli megállapodás dokumentumát Boris Tadić volt szerb elnök a budvai nyugat-balkáni konferencián, a Die Presse bécsi lapnak adott interjújában.
– Örömmel tölt el, hogy a jelenlegi szerbiai hatalmi pártok nem a múltban követett ideológiájuk szerint politizálnak, mi ellenzékiek pedig, szerencsére, nem úgy viselkedünk, ahogyan ezek a pártok viselkedtek, amikor mi vezettük az államot. Támogatjuk a kormányt egy olyan megoldás megtalálásában, amelyből haszna származna a régió egészének – húzta alá Tadić.
Kifogásolta, hogy az egyház státusára, annak vagyonára, egyéb tulajdonjogi kérdésekre és a menekültek visszatérésére nem tér ki a megállapodás. Véleménye szerint számos megválaszolatlan kérdés maradt még a szerb önkormányzatok közösségének pontos státusával, hatásköreivel kapcsolatban is. A koszovói helyzet rendezésének múltjára visszatekintve az előző államfő a legideálisabbnak Wolfgang Ischinger német diplomata ajánlatát nevezte, mely Koszovó és Szerbia viszonyának meghatározásában a két Németország hidegháború alatti berendezkedését alkalmazta volna. Mint mondta, ma sem tudja megérteni, hogy Vojislav Koštunica akkori kormányfő miért utasította el ezt a javaslatot, s miért gondolta azt, hogy a konfliktus befagyasztásával több eredményt érhet majd el szebb napokra várva.
