A két fél álláspontja között minimálisak a különbségek – értékelte csütörtöki sajtónyilatkozatában Maja Kocijančić, Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő sajtófelelőse.
– Aston asszonynak hétfőig kell megírnia jelentését és azt szeretné, ha mindkét fél még egyszer áttanulmányozná a javaslatot és átgondolná, lehetséges-e megállapodásra jutni – mondta el Kocijančić a szerb közszolgálati tévének.
A párbeszéd folytatásáról adott hírt Twitter-profilján Vlora Çitaku, Koszovó európai integrációkkal megbízott minisztere is, aki közölte: a delegációk visszatérnek Brüsszelbe és pénteken folytatódik a dialógus. „A megegyezésre nem csupán azért van szükségünk, hogy rendezni tudjuk a viszonyokat, hanem azért is, hogy azt követően a reformokra tudjunk koncentrálni” – írta mikroblogján a koszovói miniszter. A Szabad Európa Rádiónak Hashim Thaçi koszovói miniszterelnök kabinetjéből is megerősítették, hogy a sikertelen kilencedik forduló után hazaigyekvő koszovói delegáció a ljubljanai repülőtérről visszautazott Brüsszelbe.
Eltérőek voltak a vélemények a legutóbbi tárgyalások kudarca kapcsán. A két kormányfő, Ivica Dačić és Hashim Thaçi egymást vádolta, ugyanakkor egyet tudtak érteni abban, hogy már nem állnak messze a megegyezéstől. A szerda éjszakába nyúló megbeszéléseket követően Ivica Dačić elmondta, hogy míg Koszovó nemzetközi szervezetekben való tagságának kérdése nem is volt napirenden, Thaçi ezt támasztotta feltételként ahhoz, hogy a rendőrségről és az igazságügyi rendszerről tárgyaljanak. A szerb kormányfő szerint Belgrád kész volt elfogadni a brüsszeli megállapodást a szerb községek közösségére vonatkozó hatáskörökkel, de Thaçi ezt aláaknázta, azzal, hogy e problémát összekötötte Koszovó nemzetközi szervezetekbe való betagosodásának kérdésével, beleértve az ENSZ-tagságot is, amit Szerbia nem tartott elfogadhatónak. Ennek fényében Thaçi kijelentését, miszerint Szerbia utasította el a megállapodást, a szerb kormányfő „végképp inkorrektnek” minősítette. A szerb miniszterelnök beszámolója szerint összesen 15 pont szerepelt napirenden, amelyek Szerbia számára elfogadhatóak, kivéve azt, amelyik az észak-koszovói rendőrség kérdését összeköti Koszovó tagságával a nemzetközi szervezetekben.
Hashim Thaçi a fenti állításokkal ellentétben azt mondta, Ashton elutasított minden Szerbia által tett javaslatot, azzal az indoklással, hogy 2013-ban nem lehet Vojislav Šešelj fejével és logikájával keresni a megoldást. A koszovói kormányfő szerint Pristina minden javaslatot elfogadott, amit Ashton tett. Reményét fejezte ki, hogy Szerbia meggondolja magát az elkövetkező napok során.
Mint kiderült, az új, szerb fél számára is megfelelőbb brüsszeli indítvány értelmében az észak-koszovói szerb községek közösségét csak a négy többségében szerbek lakta község alkotná, vagyis Leposavić, Zubin Potok, Kosovska Mitrovica északi része és Zvečan, nem csatolnák ezekhez Mitrovica déli részét és Srbicát, ahogyan azt a koszovói delegáció a nyolcadik forduló során követelte. A közösségben így a szerbek és nem az albánok képeznék az etnikai többséget. Az észak-koszovói szerb községek jövőbeni közössége minden rendőrfőnöki tisztségre három-három személyt javasolhatna. A javaslatokat először az észak-koszovói községek polgármestereinek kellene jóváhagyniuk. A három-három indítványból Pristina választaná, illetve nevezné ki a községek rendőrfőnökeit. Az indítvány szerint Észak-Koszovóban felső és fellebbviteli bíróság is működne – áll sajtóértesülések szerint a megállapodás javaslatában.
HÁROMFÉLE KOSZOVÓ-POLITIKA
Azt, hogy a tárgyalófelek közel állnak a végső megállapodáshoz Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminiszter, a Szerbia Egyesült Régiói elnöke is megerősítette, ugyanakkor maga is elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy Koszovó ENSZ-tagságot kapjon a megegyezés fejében. Úgy fogalmazott, hogy a szerdai javaslatok sokkal jobbak voltak, ám érthetetlen számára, miért toldotta meg a javaslat pontjait a koszovói miniszterelnök egy olyan kitétellel, amelyiket Szerbia soha sem fog tudni elfogadni. Mint hozzátette, ha Thaçi eláll e követelésétől, Szerbia számára teljesen elfogadhatóvá válik a javaslat.
Borislav Stefanović, a Demokrata Párt parlamenti frakcióvezetője és a szerb tárgyalócsoport volt vezetője véleményének adott hangot, hogy a következő negyvennyolc óra alatt megszülethet a megállapodás Belgrád és Pristina között. Szerinte jó az, hogy a kommunikáció folyamatos, s Szerbiának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy szavatolja a koszovói szerbek számára jogaik és biztonságuk minimális előfeltételeit úgy, hogy közben az állam ne szakítsa félbe az európai integrációs folyamatot, s ne váljék ismételten elszigeteltté. Az európai integrációk megszakítása szerinte azt jelentené, hogy Szerbia még azért sem tudna harcolni, amiért jelenleg még küzdhet: a polgárok jogaiért Koszovóban. Kritizálta is a hatalmat – szerinte három különféle Koszovó-politikát folytat, ezért nem is mer egy parlamenti ülésen beszámolni a képviselőknek az előrelépésekről. Stefanović véleménye szerint legalább annyival tartozik a vezetőség a képviselőknek, hogy egy jelentést eljuttat a parlamentnek.
– Nem azt kérjük, hogy vitázzunk a dokumentumról, hogy ratifikáljuk azt, de a képviselőháznak mégis csak jogában áll tudni, pontosan miről tárgyalt az államvezetés Brüsszelben – fogalmazott a DP frakcióvezetője.
